hirdetés
Az okleveles mérnök 1912 márciusában nyitotta meg mérnöki irodáját a Kálvin tér 14. sz. alatti Liptay Jenő-féle házban. 1913-ban egyik alapítója a Lórencz Miklós kályhagyárának megvásárlásával alakult részvénytársaságnak. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2023. március 20-ai számában.)
Ugyanebben az évben a gazdáknak ajánlja szaktudását a földjeiken meggyülemlett csapadékvíz eltávolításához. 1920-ban a Nyírvíz-palotába helyezte át irodáját, ott fogadta a megrendeléseket, amiket 1921-től a bodrogkeresztúri terméskőre adtak le. 1923-tól a Barzó-féle téglagyárat bérelte. Már 1915-től ott olvasható a neve a város legtöbb adót fizető polgárainak névjegyzékében. 1918-ban tagja lett a városi tanács építészeti szakosztályának.
Sokirányú, széles körű tevékenységet fejtett ki. Több modern tiszti lakot, vasbeton magtárakat és egyéb gazdasági épületeket, gazdasági kisvasutat, kőbánya kisvasúti szállítási berendezést tervezett és kivitelezett, valamint Bars, Borsod, Szilágy és Szabolcs vármegyékben út- és hídépítések fűződnek a nevéhez. Talán leglátványosabb önálló nyíregyházi munkája lehetett volna a tervezésében és kivitelezésében épült Virginia malomtelep, amelyet báró Molnár Viktor megbízásából épített. 1923 nyarának végére ugyan már állt a téglából épült malom, az igazgatóság székhelye, a kazán- és a gépházak, valamint a 46 méter magas kémény, azonban a további építkezések és a malom beüzemelése anyagiak hiányában elmaradt, a felépült épületek pedig bontásra ítéltettek.
Őrzi viszont nevét a metodista imaház a mai Bessenyei téren, amelyet Kovács Dezsővel és Várallyay Sándorral közösen terveztek és építettek 1922–23-ban, valamint a Maróthy Kálmán tervei alapján épült pénzügyi palota (ma Jósa András Múzeum), amelynek kivitelezésére Pisszer Jánossal és Várallyay Sándorral közösen kaptak megbízást 1924-ben.
A városban még földszintes és emeletes lakóházaknak volt a tervezője és építője. Családi lakóháza (képünkön) még ma is áll a Széchenyi utcában, ahová 1927-ben költözött feleségével Várallyay Aliceval, valamint ide helyezte át irodáját is.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész
www.emlekjelek.hu