A Tiszai Evangélikus Egyházkerület is élt a központi elemi iskola dísztermének használatával. 1923-ban az egyházkerület újonnan megválasztott felügyelőjének, dr. Zelenka Lajos kúriai bíró, törvényszéki elnök templomi beiktatását követően, itt köszöntötte őt az ünneplő közönség nevében Geduly Henrik püspök.

Szintén az Egyházkerület 1928-ban a templomban tartott közgyűlésen köszöntötte püspökét 40 éves lelkészi szolgálata alkalmából, aki ekkor a legfelsőbb kormányzói elismerést jelképező koronás aranyérmet is átvette.

Ezt követően a püspök az elemi iskola dísztermében fogadta a nyíregyházi egyházak, hatóságok, iskolák és egyesületek tisztelgő üdvözlését. Geduly köszöntésére gyűltek össze az emberek 1936. május 15-én is, aki ekkor ülte 25 éves püspöki jubileumát. A fáklyás szerenádot követően a díszteremben az Evangélikus Nőegylet jóvoltából terített asztalok fogadták a vendégeket. Pár hónappal később ugyanerre a teremre már komor gyász borult, ugyanis itt ravatalozták fel az 1937. február 18-án elhunyt Geduly Henriket. Koporsója mellett az egyház presbitériumának legfiatalabb tagjai, a tanárok, tanítók és cserkészek álltak őrséget. Innen kísérték át a templomba, majd onnan az Északi temetőbe.

Az épület államosítását követően megmaradt iskolai jellege és 4. sz. Általános Iskolaként íródott tovább a története, azonban a díszteremből elmaradtak az egyházi, vallási rendezvények, megemlékezések, helyettük az új ideológia szellemében fogant ünnepségeket rendeztek, majd hamarosan az éneké lett a főszerep. 1958-ban indították az első zenei tagozatos osztályokat. Innen indult el a világhírnév felé a ma már Kossuth-díjas, Nemzet Művésze Szabó Dénes vezetésével az 1986-tól Cantemus nevet viselő énekkara, és az ugyanebben az évben alakult Pro Musica leánykara.

Az Evangélikus Általános Iskolát 1996-ban alapították, de csak 2001 nyarán vehették birtokukba a régi épületüket, ahol 2011 óta Túróczy Zoltán neve alatt folytatják oktató-nevelő munkájukat és használják a dísztermet, amely most megújulva és megszépülve töltheti be nemes feladatát.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu