Amirõl az utcák mesélnek: nyíregyházi villamos végnapjai 2.

1967-ben elkészült a Berenát út, 1970-ben pedig vadonatúj felüljárós út épült Sóstógyfürdőig. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették az új utat, és ma már nem kis romantikával emlékszünk rá, ám ezek a fejlesztések határozták meg a város mai arculatát.

A villamos megtartása mellett másvalaki az utazóközönség összetételére hivatkozott: „Sok a kosaras, batyus utas, akik a buszban még nagyobb helyszûkét okoznak majd, mint a villamoson”. De nem maradt el az érzelmi okokra és a romantikára való utalás sem, hiszen a villamos „patinásan hozzá nõtt városunkhoz”. Végül pedig: „Ha Budapesten és Bécsben, meg más világvárosokban megfelel, akkor talán Nyíregyházának is”. Egy valaki konkrét javaslattal is elõállt a megmentésére: a villamosokat a vasúttól vegye át a város, fesse be kékre, és járjon az állomástól Sóstóig megszakítás és átszállás nélkül. Ezzel a villamos „szolid és biztonságos közlekedési eszköze” maradhatna a város lakóinak és vendégeinek.

Hiábavaló volt azonban minden érvelés és javaslat, a döntést nem változtatták meg, hozzáláttak az elõfeltételek biztosításához. Mindenekelõtt egy jó minõségû útra volt szükség, amely a Beloiannisz (ma Hõsök) tértõl indul és az erdõn keresztül a Sóstóra vezet, egy korszerû vasúti felüljáróra, valamint a megnövekedõ buszforgalom új utak építését és a már meglévõk javítását is sürgette a villamossínek felbontásával egyidõ­ben, vagy azok után. 1967-ben adták hírül, hogy elkészült Sóstófürdõ legjelentõsebb bekötõ útja, a Berenát utca. 1968 februárjában hozzákezdtek a Sóstói út erdõn át vezetõ szakaszának az építéséhez. Ekkorra már eldõlt, hogy a városból kifelé menõ közlekedés iránya a Kemecsei út lesz, a befelé jövõ forgalmat pedig az újonnan készülõ út bonyolítja le. A „sóstói sugárút” építéséhez 1968 õszén kezdtek hozzá, majd a következõ év tavaszán már folytak a záhonyi vasútvonal felett átívelõ, a várost Sóstóval összekötõ híd munkálatai, amelyet már õsszel be is fejeztek.

Az új, Sóstóra vezetõ 4,4 km hosszú mûutat végül csak 1970. július 3-án adták át. Az idõközben megszüntetett villamos nyomvonala mellett építették, szélessége 1,2 kilométeres szakaszon 9 méter, 3,2 kilométeres szakaszon 7 méter. A vasúti és közúti szintbeli keresztezõdést a felüljáró beiktatásával szüntették meg.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)