1921 nyarán arról ábrándoztak a bujtosi Nyárfás mulatóban, hogy de jó lenne ide egy strandfürdő, hogy ne a berceli Tisza-parton kelljen sok nyíregyházinak hódolnia fürdőzési szenvedélyének!

A Nyíregyházi Torna- és Vívóegylet kérelmére a város 1923-ban úgy határozott, hogy a tulajdonát képező téglagyár melletti bányatavak egyikét a hozzá tartozó partszakasszal átengedi egy szabadfürdő létesítésének céljaira. Az egylet sportszerető ügyvezető elnöke, dr. Krómy Károly állt a mozgalom élére, aki minden követ megmozgatott, hogy az álom valósággá váljon.

Pisszer János helyi építőmester tervei alapján láttak hozzá a munkálatokhoz. A part növényzetét letarolták, a víz mélyébe fürdőkosarat helyeztek, amely 208 négyzetméter felületű férőhelyet biztosított, mélysége a partnál 20 centiméterrel kezdődött és lassú átmenettel 132 cm mélységig fokozódott, így még az úszni nem tudók is bátran a vízbe merészkedhettek, a jól úszók számára pedig szabad pályát biztosítottak. A part agyagos talajára először salakréteget sulykoltak, hogy az eső ne mossa le az erre hordott homokot.

Az így átalakított lejtős parttal a napfürdőzők igényeit is kielégítették, továbbá szétszedhető kabinok, közös öltöző és büfé is épültek, sőt volt még egy masszírozóterem és egy borbélyműhely is. A vízben lévők biztonságáról okleveles úszómester gondoskodott, az úszni tanulók számára pedig mentőövet készíttettek a lakosság által felajánlott para­fadugók újrahasznosításával.

A férfiak 300 korona ellenében (a sportegylet tagjai 100 korona kedvezménnyel) már július 1-jén birtokba vehették a strandot, a hölgyek csak pár nappal később, míg a hivatalos megnyitóját július 28-án tartották. Az érkezőket a katonazenekar játéka fogadta, majd Krómy mondott beszédet.

Felhívta a figyelmet az ifjúság testnevelésének szükségességére, valamint kiemelte a fürdő létesítése során tapasztalt összefogást. Dr. Bencs Kálmán polgármester is mondott egy rövid köszöntőt, majd a Himnusz hangjai után a fürdőzők birtokba vették a strandot, amely természetesen „páratlan a maga nemében, jobb, négyszer nagyobb a debreceni strandfürdőnél is”.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu