A Nemzeti Hitelintézetet 1920-ban alapították Budapesten. E „nagy magyar bank” célul tűzte ki, hogy „a keresztény magyarság közvetlen kapcsolatot kapjon a keresztény nagytőkéhez”, valamint a kisemberek és a középosztály anyagi megsegítését.

E szellemben nyitották ki 1921 őszén, az országban 44. fiókként a nyíregyházit, amelynek létrehozásában nagy szerep jutott Szto­jalovszky Alfonz mezőtúri bankigazgatónak. Eredetileg ő lett volna a fiókigazgató is, azonban a fővárosi főintézethez osztották be, a nyíregyházi fiókintézet ügyvezető igazgatójává pedig Báthory Istvánt nevezték ki. A bank kezdetben a Nyírvíz-palotában, a volt Korzó kávéház helyén bérelt helyiségben fogadta ügyfeleit.

A szép gyarapodást mutató Hitelintézet 1937-ben megvásárolta a Zrínyi Ilona utcában lévő Hangya-házat, amelyet még 1922-ben a Hangya Szövetkezet vett meg azzal a céllal, hogy oda 2-3 emeletes palotát építtet. Ezt végül a Hitelintézet valósította meg. A házat 1937 őszén elbontották, s megkezdték helyén a debreceni Vári-Szabó Tibor okleveles építészmérnök tervei alapján a székház felépítését, amelyet 1938 májusában már át is adtak rendeltetésének. A helyi lap elismerően szólt a várost szebbé tevő új épületéről, amely „a szorgos magyar kéz, a nehézségek ellenére is lankadatlan magyar lélek, a szolidaritás érzésvilága, az akarat és szorgalom győzelme”.

A Hitelintézet 1939-től ellátta az Országos Földhitelintézet képviseletét, majd bővítve profilját előbb szén és tűzifa forgalmazásával is foglalkozott, majd 1940-től az IBUSZ menetjegyirodáját is üzemeltette. 1947-ben államosították a bankokat, így megszűnt a Nemzeti Hitelintézet is. Épületét előbb a pártoktatás szolgálatába állították, majd 1960-tól 1972-ig a Terményforgalmi Vállalat (később megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat), 1972-től 1981-ig pedig a Városi Művelődési Központ kapott helyet benne. Az idők folyamán csak egy valami nem változott: napjainkban is itt érhető el az IBUSZ Utazási Irodája.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)