Váci Mihály 1934-ben lépett be az akkor már Jókai Mór nevét viselő Polgári Fiúiskola kapuin. A hamarosan 10. életévébe lépő ifjú az evangélikus elemi iskola után választotta tanulmányai folytatásául a városban nagy népszerűségnek örvendő polgárit. Tamáska Endre igazgató Lamping Fülöpöt bízta meg az 58 fiúból álló osztály vezetésével, akiknek magyart, németet és éneket tanított. Emellett õ volt az ifjúsági könyvtár őre és az ifjúsági dalkör vezetője is.

Váci Mihály levéltárban fellelhető bizonyítványai példás magaviseletéről és jó tanulmányi eredményeiről tanúskodnak, az értesítők pedig annak őrzik emlékét, hogy három alkalommal könyvjutalomban is részesült. Polgári iskolai tanulmányait 1938-ban fejezte be. Innen a közeli Széchenyi utcában lévő Tanítóképzőbe vitt az útja, ahonnan majd Mandabokoron át a fővárosba. Az államosítást követően kettes sorszámot kapó, de még Jókai nevét őrző iskolájában 1972-ben úttörőcsapatot neveztek el róla és emléktáblát állítottak tiszteletére.

Váci András akkor lett a Polgári tanulója, amikor bátyja befejezte, hiszen éppen négy esztendő volt a korkülönbség közöttük, õ 1928. július 31-én látta meg a napvilágot. 1938-tól 1942-ig koptatta a Bethlen Gábor utcai épület padjait. Kovács Gy. Árpád volt az osztályfőnöke, aki magyart, történelmet, földrajzot és éneket tanított. Édesanyjuk így emlékezett a fiai tanulmányaira: „Amikor Misu fiam elvégezte a négy elemit, beírattam a Jókai Polgári Iskolába. Ott is elég jól tanult. Ekkor már több volt a kiadásom, az öccse, András is járt iskolába – majd később õ is a Jókaiba. Ide már sok minden kellett, a könyveken, füzeteken kívül is. Rajztábla, rajzlap, lombfűrész és hozzá deszka, a ruházásuk is, ahogy nőttek, egyre többe került. De láttam, hogy szorgalmasak, szeretnek tanulni, hát nem vontam meg tőlük semmit”. Mihály költőként, András pedig festőművészként szerzett hírnevet magának, családjának és szülővárosának.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)