A Hárs vendéglő egy időben nemcsak a vendéglátásáról volt nevezetes, hanem a helyi színháztörténet lapjaira is beírta magát, hiszen udvarán színjátszásra alkalmas arénát építettek.

Aki városunkban hódolni szeretett volna Thália papnőinek és papjainak, az az állandó kőszínház felépülte előtt elsősorban a vándorszíntársulatok alkalmi előadásait látogathatta. Ezek a társulatok előbb a nagyvendéglő (a mai Hősök terén állt, 1888-ban leégett) fogadószobájában, majd az udvarán felépült, de csak három évig működő arénájában adták elő produkciójukat. Egy nyári színkör felépítésére kapott engedélyt Rosenzweig Dávid 1875 februárjában a városi szakosztály azon indoklásával, hogy a színjátszás „a közönségnek szellemi élvezetet és szórakozást nyújt, mint hogy jelenleg a városban színkör nincs, a város oly helyzetben ez idő szerint nincs, hogy színkört építhessen”. A Szabolcs című hetilap egyik márciusi száma már arról tudósított, hogy az aréna építésén „nagy eréllyel dolgoznak”, az télen is használható lesz, valamint a színi előadások mellett lovardának és táncteremnek is hasznosíthatják.

Az aréna nyitó előadásának eredetileg a Bánk bánt tervezték, helyette azonban Dóczy Lajos Csók című darabját adta elő Miklóssy debreceni színtársulata 1875. május 16-án. Az előadás nem nyűgözte le a helyi lap kritikusát, viszont a nagy hiányt pótló színkörnek csak a zajos padlózata ellen emelt kifogást. Krúdy Gyula novelláiban többször is felbukkan az aréna, amely alatt „azt a fából deszkázott épületet kell gondolni a Hársfa-vendéglő udvarán, amelyet a mai nemzedék már nem láthatott. Igazi vidéki színkör volt petróleumlámpásaival, fapadjaival, recsegő, ingadozó karzatával. A primadonna rizspora az első sorban ülő gavallérok fekete kabátjára repült, és a színésznők harisnyakötőinek színéről nem lehetett vitatkozás”.

Fellépett itt többek között Jászai Mari és Blaha Lujza is. A nemzet csalogányának a „De szeretnék rámás csizmát viselni” kezdetű népdal előadása akkora sikert aratott, hogy a Hárs cégére alá egy rámás csizmát festetett a vendéglős. Az arénát 1894-ben bontották le.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)