Amiről az utcák mesélnek... - Báthory István bankigazgató várostörténeti érdeme
Amiről az utcák mesélnek... - Báthory István bankigazgató várostörténeti érdeme
A sorozat előző részében bemutatott Nemzeti Hitelintézet nyíregyházi fiókjának az élén a kezdetektől az államosításáig, 1921-től 1947-ig Báthory István állt, így nem véletlen, hogy egy idő után a hitelintézetet Báthory-banknak nevezték. Báthory István Pankotán született 1887-ben, Belényesen lett banktisztviselő. 1909-ben telepedett le Nyíregyházán, a Nyírvidéki Takarékpénztár Rt. kötelékébe lépett. 1914-ben kötött házasságot Vay Jolánnal. 1916-ban az olasz fronton harcolt főhadnagyként, innen jegyzett hadikölcsönt. 1921 februárjában a Takarékpénztár cégjegyzőjévé nevezték ki, majd 1921 októberétől a Hitelintézet helyi fiókjának igazgatását látta el.
Bankigazgatóként 1934-ben azzal az ajánlattal fordult a városvezetéshez, hogy ha a város a már régóta tervezett utcanyitást a Sóstói út és az Ószőlő utca között megvalósítja, akkor ő és az általa vezetett bank hajlandó az ezzel járó telekvásárlásokat vállalni. Az új utca megnyitását közbiztonsági és tűzrendészeti okok is sürgették, mivel addig a két hosszú utcát a Csaló közön kívül egy utca sem kötötte össze. A képviselő-testület elfogadta Báthory javaslatát, és elhatározta az új utca megnyitását az igazgató által felajánlott módozatok szerint. A Nyírvidék ezt így kommentálta: „a mai válságos időben sem kell lemondanunk minden tervünkről, ötletek kellenek, áldozatra kész polgárokra van szükség, akik össze tudják egyeztetni érdeküket a közösség érdekével, s ha kell alá tudják rendelni a maguk érdekét a köz érdekének”.
Az utcanyitás az építkezési kedvet is fellendítette: az olcsó telkeken hét új villa építését kezdték meg 1935-ben, míg a Sóstói úton két villa építését fejezték be. Valkó Pál építőmester jegyezte meg ezekről az építkezésekről, hogy azok annak az okos bankpolitikának az áldásos következményei, amelyet a Hitelintézet élén Báthory képvisel, „aki a pénzt mobillá téve kenyérre, életre váltotta át”, hiszen sok iparosnak és munkásnak adott munkát ebben a vészterhes időben. Az új utcát 1936-ban Krúdy Gyuláról nevezték el.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
