A számos érdekvédelmi szervezet sorában, amelyeknek tagja volt Pisszer János, ott van a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége (KIOSZ) is.

Az 1919-ben létrejött KIOSZ-nak 1925-ben alakult meg a nyíregyházi csoportja Huray János elnökletével, Pisszer és Mauritz Ottó társelnökségével. A testület élén 1939-ben történt változás, amikor Hurayt Pisszer János követte az elnöki székben. Huray és Pisszer elnökei voltak a Nyíregyházi Ipartestületnek is. Érdemeik elismeréseként mindkettőjük arcképét leleplezték az ipartestület 1940-ben tartott ünnepségén. Pisszer munkásságát így méltatták: „Szaktudásával vezette le a hosszú ideig tartó nyíregyházi építőipari sztrájkokat, eredményes munkát fejtett ki az ipartörvény tervezetének tárgyalásainál, megteremtette a nyíregyházi iparosok lapját, gondos sáfárként óvta meg az inflációs időben az ipartestület vagyonát”.

Publicisztikai tevékenysége is jelentős. Még Nyíregyháza polgárának sem vallhatta magát, amikor 1903-ban már városrendezési gondolatait osztotta meg a helyi lap olvasóival. Arra hívta fel a városvezetés figyelmét, hogy készíttessen egy általános városszabályozó tervet, melynek hiányában a további tudatos városfejlesztés elképzelhetetlen. Pisszer elméleti munkásságának a későbbiekben is egyik központi eleme volt a várostervezés, a városrendezés fontosságára való figyelemfelhívás, sőt annak önálló szakmaként való elfogadtatása. Szerinte „a tervszerű vidék-építés és fejlesztés még nagyon gyenge lábakon áll”, ez az oka annak, hogy több vidéki város „a modern városépítés és fejlesztés minden gondolata nélkül” csak szétterpeszkedik. Alapgondolata: „tervszerűséget kell mindenbe belé vinni”.

A város vezetőinél értő fülekre talált a felvetése, és 1904-ben Szesztay László műegyetemi magántanárt bízták meg a Kossuth tér felmérési munkáinak és bővítési tervének, a város térképének elkészítésével, majd eredményes munkája után 1907-ben a Bujtos, az Érkert, Ó- és Újszőlők rendezési munkáira is felkérték. Ezeket a városrendezési munkákat Szesztay Palóczy Antal építészmérnök bevonásával készítette el.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)