Amirõl az utcák mesélnek... - Fejezetek az egykori Kállai utca 2. szám alatti épületek történetébõl 1.
Ma már csak archív képeslapon látható az a két emeletes épület, amelyek a Kállai (ma Szent István) utca páros oldalának az elején álltak. A baloldali bizonyosan a város legrégebbi emeletes házai közé tartozott, míg a jobboldalit Palánszky Sámuel építtette 1888-ban. Az építési kérelemnek megfelelõen a házban két új boltot, és ezek felett egy fényképészeti mûtermet alakítottak ki.
Ez utóbbit elõbb Jeney Sándor, majd Kemény Jenõ sátoraljaújhelyi fényképész bérelte ki, aki „a haladó kor kívánalmainak megfelelõ, legújabb gépekkel felszerelt fényképészeti üveg-mûtermét” ajánlotta a „mûízléssel bíró közönség” figyelmébe. 1891-ben már a fõvárosi Kalmár Péter udvari fényképész és festõ alakította ki benne fióküzletét, míg 1894-tõl Hunyady László mûterméül szolgált. Hunyadyhoz 1912-ben Malachovsky István társult. Ekkor a Nyírvidékbeli közös hirdetésükben így ajánlották fényképészeti szolgáltatásaikat: „A legrégibb mûterem Nyíregyházán”.
Az építtetõ Palánszky Sámuel 1861-ben érkezett városunkba. Elõbb elemi iskolai tanítóvá, majd az újjászervezett Evangélikus Algimnázium tanárává nevezték ki. 1874-ig tanított, majd „az anyagi tekintetben sokkal háladatosabb ügyvédi pályára lépett”. A várost 1889-ben hagyta el, amikor Dobsina város ügyészévé nevezték ki. Rozsnyón hunyt el 1895-ben. A feleségével, Csapó Idával 1866-ban egy magán nõnevelõ intézetet alapítottak a mai Luther utca egyik házában. Innen tették majd át az intézet székhelyét a baloldali épület elsõ emeletére. Az intézetben társadalmi mûveltséget és modort, francia és angol nyelvet, valamint nõi munkákat sajátítottak el a növendékek, a tanévek pedig vizsgával zárultak. Az intézet vezetését Csapó Idától 1880-ban Pachmayr Fáni okleveles tanítónõ vette át, tanári karának az élén pedig Martinyi József gimnáziumi tanár állt. Az új tulajdonos hamarosan a Nagyorosi (ma Bocskai) utcába tette át a leánynevelõ székhelyét, a tágas díszkerttel ellátott Nádassy-féle házba.
(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
