Amiről az utcák mesélnek...  Gyoroki Pál festőművész 1931-es kiállításához
Fotó: Illusztráció

Dr. Bencs Kálmán polgármester egy portrékiállítást nyitott meg 1931. április 5-én, húsvét első napján. A kiállítóteremmé alakított városháza díszterme sok látogatót vonzott a kiállítás egy hete alatt. Talán a téma keltette fel az érdeklődők figyelmét, hiszen Gyoroki Pál festőművész portréi többségében helyi személyeket ábrázoltak.

Az ifjú festőművész Gyurkó Pál néven látta meg a napvilágot 1904. július 23-án, Békéscsabán. 1925-ben felvételt nyert a Magyar Királyi Képzőművészeti Fõiskolára, azonban a második szemeszterre anyagi okok miatt már nem tudott beiratkozni. A főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként bontogatta szárnyait. Rudnay igyekezett a szegény sorsú tanítványait felkarolni, ebben sietett segítségére Nyíregyháza városa is, amikor 1931 nyarán, Sóstón egy művésztelepet létesítettek. Valószínűleg õ szervezte meg Gyoroki számára a nyíregyházi személyeket ábrázoló portrék elkészítésének a lehetőségét is.

A kiállításon a következő helyi személyekről készült olajfestményeket tekinthették meg az érdeklődők: Bencs Kálmán polgármesterét, a felesége, Bencs Kálmánnéét, Geduly Henrik evangélikus püspökét, Paulik János evangélikus lelkészét, Paulik Melitta, az evangélikus leányegylet elnökéét, Molnár Rózsi rajztanárnőét, Ruhmann Andor ny. iskolaigazgatóét, valamint a képünkön látható Kardos István kultúrtanácsnokét. Erről írta a Nyírvidék tudósítója: „Akik ismerték Kardos Istvánt, azok tudják csak értékelni, hogy a mûvész ecsetje milyen mesteri munkát produkált”. Ez a festmény ma is látható a városháza épületében.

A helyi lap tudósítója így összegezte véleményét: „Meggyőződéssel valljuk, hogy Gyoroki nevét rövidesen magas szárnyalásra fogja felkapni a hír”. S valóban: a művész ezután részt vett egy olaszországi tanulmányúton, majd Budapesten telepedett le, ahol műtermet nyitott és az 1930-as évek egyik foglalkoztatott portréfestőjévé vált. Megfestette a korszak miniszterelnökeinek és a kormányzónak a portréit is. A második világháború után mellőzött festő Tokajban telepedett le, itt is hunyt el 1972. szeptember 26-án.