Ahogy a képeslapon is látható, 1907-tõl a város vette gondjaiba a Bartók Jenő által alapított Polgári Fiúiskolát. Ezek az öreg falak biztosan szívesen emlékeznek az iskola első tanáraira. Mindenekelőtt Kardos István igazgatóra, aki az alapító hívására érkezett városunkba, és az iskola igazgatása mellett két osztályban magyar nyelvtant is tanított.

Az igaz­gatóságban őt Tamáska Endre váltotta, aki tornát, történelmet és gyorsírást is tanított, valamint az önként jelentkezőket az angol nyelv rejtelmeibe vezette be. Z. Szalay Pál művésztanár rajzoktatása az egész városban híres volt, de nevéhez fűződik a „slöjd” oktatása is, ami a kézügyesség fejlesztésére szolgált, emellett ezzel akarták ellensúlyozni a gyermekek szellemi megerőltetését.

Vajda Emil az állattan tanítása során terrárium és akvárium készítésével igyekezett a tanulók érdeklődését felkelteni. Nagyváthy Ferenc földrajz tanítását a tantermek mennyezetére felrajzolt szélrózsák, az udvaron napóra, a tornatermen pedig szélirány- és szélerősségjelző segítette. Az első világháború ideje alatt az első női tanerők is megérkeztek a háborúba vonult férfiak pótlására. Vietórisz Aranka és Lakner Erzsébet a polgári leányiskolában tanítottak és minden díjazás nélkül ajánlották fel segítségüket. Az 1918/19-es tanévben mindössze 140 tanítási napot tudtak teljesíteni. Tanév elején még a nyaraló osztrák gyerekeknek tartották fenn a tornatermet, később a spanyolnátha tetőzött, majd az őszirózsás forradalom miatt kellett bezárni az iskolát. Tavasszal pedig a Nyíregyházát is megszálló román katonák foglalták le a tantermeket.

1920-ban több fontos esemény is történt: Tamáska Endre négyévi szibériai hadifogság után visszatért az iskolába. A történelmet tanító és zenei talentumokkal is rendelkező Kovách Árpád, mint a megye és a város megbízottja részt vett a Magyar Hiszekegy zenei bírálóbizottságában. És ettől az évtől visszhangozták a diákok mindennapi imáját a falak: „Hiszek Magyarország feltámadásában!”

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)