Amiről az utcák mesélnek... - Jurás Lajos vendéglője 1.
A Bocskai utca 26. szám alatt még ma is áll az az épület, amelynek évszázados történetének egy része Jurás Lajos nevéhez köthető. A magát „polgártársnak” nevező Jurás ebben az épületben üzemeltette a városszerte ismert, és elsősorban az iparosok által közkedvelt vendéglőjét, hiszen a tulaj maga is korábban csizmadiaként közéjük tartozott.
Jurás az „újonnan felépített s minden kényelemmel berendezett” polgári vendéglőjét 1898. december 3-án nyitotta meg az akkor még Orosi utcában. A megnyitóra a vendégeket disznótorral csalogatta, a hangulatról pedig Rácz Károly népi zenekara gondoskodott. A vendéglős vállalt „házhoz való koszthordást”, valamint fiatal uraknak ebédet és vacsorát kínált havonkénti fizetési lehetőséggel. A Kéry József helyi építőmester által felépített vendéglőt ekkor még a „Ligethez” címezte.
A vendéglőt 1904-ben tulajdonosa új vendégszobákkal nagyobbította meg, amelyeket „a mai kor kívánalmai szerint minden kényelmi eszközzel” ellátott. A profilbővítés névváltoztatással is járt, így lett a „Ligethez” címzett vendéglőből némi túlzással „Széchenyi szálloda”. (Ekkorra ugyanis már bezárt a mai Tudomány és Technika háza előtti részen álló, ugyanilyen névvel működő vállalkozás, amelynek nevét így átvehette Jurás.)
Kerthelyisége gyakran volt hangos a kuglizók hangjától, a cigányzenészek muzsikájától és egy időben a tárogató édes-bús hangja is felbúgott a Benczi Gyula bandájához tartozó Bakay Lászlónak köszönhetően. Tartott itt közebédet az Ipartestület, a nyomdászok és az iparos ifjúság nyári mulatságot, 1909-ben pedig a csizmadia iparosifjak az árvák javára rendeztek „konfetti és szerpentin dobálással egybekötött” táncmulatságot. Egy régi időket idéző visszaemlékezőtől azt is megtudhatjuk, hogy a vendéglőben „volt egy fene nagy szekrény, amit akkor fonográfnak hívtak”, csak egy húszfillérest kellett bedobni a nyílásán és már „húzta a nótát”.
