Városunk utcáin barangolva a nevezetesebb középületek mellett számos olyan családi házat is felfedezhetünk, amelyek a 20. század első évtizedeiben épültek és helyi építőmesterek munkáját dicsérik, emlékét őrzik. Ezen építőmesterek sorában előkelő helyet foglal el Kéry József is, akinek számos épülete még ma is áll. Jelen írásunkkal e százötven évvel ezelőtt született építőmesterre emlékezünk.

Kéry József Kassán született 1871. február 26-án. 23 esztendősen telepedett le Nyíregyházán, amikor ide házasodott. Mivel felesége gyermekük születése után hat hónappal elhunyt, így 1898 őszén újra frigyre lépett. Közben 1897 márciusában egy hirdetményben adta a városlakók tudtára, hogy Budapesten építőmesteri oklevelet szerzett és elvállal minden „építési szakmába vágó” munkálatot a „legegyszerűbbtől kezdve a legkényelmesebb igényeknek megfelelő”-ig.

Építészi tevékenysége mellett számos szakmai és közéleti feladatot is vállalt, sőt neve amatőr színjátszóként is felbukkan a Nyírvidék lapjain. Propper Sámuel ipari vállalkozó felkérésére õ lesz az 1903-ban alapított cementárugyár műszaki vezetője. Amikor a gyárat 1910-ben részvénytársasággá alakították, akkor Kéry lett az egyik igazgatósági tag. 1914-tõl már önállóan foglalkozott cementáruk előállításával és forgalmazásával. Előbb igazgatósági tagja, majd több éven át elnöke volt a nyíregyházi kerületi munkásbiztosító pénztárnak, amelynek tisztségéről 1913-ban mondott le. Elnöke volt továbbá a nyíregyházi iparos olvasókörnek, az iparos ifjak egyletének, valamint az 1919-ben alakult Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt helyi szervezetének is az elnökévé választották. Ez utóbbi minőségében õ nyitotta meg azt a gyűlést, amely során Andor Endre nemzetgyűlési képviselőjelölt ismertette programját a Korona szálló erkélyéről 1920 májusában. Tagja volt a város képviselő-testületének is. Az 1920-as évek végén családjával Budapestre költözött és ott folytatta tovább építész tevékenységét.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)