Képzeletbeli sétánkat Kéry József épületeinek nyomában kezdjük a Széchenyi utca és a Toldi utca által határolt területen, közvetlen az Érpatak-főfolyás mellett található épülettel. Ez volt építőmesterünk egyik első terve és építménye, amelyet 1899 őszén Novák Gyula vármegyei jegyző megbízásából készített. Később Gencsy Albert kislétai birtokos vette meg, így a régiek Gencsy-házként is ismerhetik. Korabeli képeslapokon is feltűnik az épület, mint az Angolkisasszonyok felsőkereskedelmi és elemi leányiskolája, hiszen 1931-tõl oktatási célokat szolgált.

A Malom utcában Kéry tervei alapján és kivitelezé­sében épült dr. Jósa András egykori családi háza, ahol a hírneves orvos és tudós régész élt 1905-tõl haláláig. Szintén az utcában található a Schlichter Gyula megrendelésére épült családi villa. Ez az egykori Júlia malom mögötti telekre épült, ma is szépen karbantartott épület. Ha a Malom utcát a Bessenyei tér irányába hagyjuk el, akkor érdemes egy pillantást vetni a saroképületre, amelyet szintén Kéry tervezett és épített fel. A képünkön is látható Dohnál család házáról van szó. (Szintén e család részére épített egy házat a Deák Ferenc és a Báthory utca saroktelkére.) Ennek az épületnek a közelében található a Kállay család szépen felújított kúriája, amelyet dr. Kállay Rudolf megbízásából, Bobula János tervei alapján Kéry épített fel. A Bessenyei tér túloldalára átsétálva, a metodista imaház épülete mellett áll a Doctor Ármin részére készült családi ház, amelynek tervezője és kivitelezője szintén õ volt. Mint ahogy az õ alkotómunkáját dicséri a Bocskai u. 26. sz. alatti épület is, amelyben egykor Jurás Lajos vendéglőt üzemeltetett. Ezeken kívül még számos épület kivitelezőjeként találkozhatunk Kéry nevével.

A családjának villát épített a Sóstói úton, míg szintén családi célra készült az Iskola és a Kürt utca sarkán egy ház, amely részben fennmaradt a Vikár Sándor Zeneiskola épületében. Említésre méltó még, hogy 1905-ben õ építette fel az első műjéggyárat is. Kéry József beépítette magát városunk történetébe!

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)