Az állami jellegű közigazgatási tanfolyamok életre hívásával, 1900-tól jegyzői oklevelet csak az szerezhetett, aki a tanfolyamot sikeresen elvégezte. Nyíregyházán 1928-ban, Szombathely és Eger után szervezték meg a képzést. Első helyéül az addig az államrendőrség használatában lévő, azelőtt Hárs vendéglő Véső utcai épületét alakították át. A felvételt nyert 42 hallgató itt kezdte el három féléves tanulmányait, amelyeket bentlakás és szigorú napirend szerint kellett teljesíteniük.

A kormány 1936-ban egy új épület építését határozta el, amihez a városvezetés területet engedett át a Városmajor délkeleti saroktelkéből, a belügyminisztérium pedig 200 ezer pengőt adott az építkezési munkálatokra. 1937 nyarán az iparügyi minisztérium építő bizottsága Halászy Jenő építészt bízta meg a tanfolyam és internátus tervének elkészítésével, a versenytárgyaláson pedig Várallyay István helyi építőmestert bízták meg a kivitelezéssel. A munkálatok 1938-ban kezdődtek és 1939. december 4-én tartották az avatási ünnepséget. A belügyminisztert dr. Csatáry Béla államtitkár képviselte, aki az épületet a benne folyó képzéssel a „keresztény és nemzeti gondolat fellegvárának” nevezte.

A jegyzőtanfolyamokat 1949-ben megszüntették, az épület a kommunista párt tulajdona lett és pártiskolaként működött tovább. Az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságának otthona lett. Az épületet 1974-ben felújították és bővítették. A pártvagyon felosztása után az egykori Oktatási Igazgatóság épülete a Debreceni Orvostudományi Egyetem kezelői jogával az állam tulajdonában maradt, amelyben az egyetem kihelyezett karaként Egészségügyi Főiskolát létesítettek 1989 nyarán. 1994-ben szükségessé vált az épület újabb korszerűsítése, bővítése. Az 1938-ban átadott épület a manzárdtető ráépítésével ekkor nyerte el mai arculatát. Az átépítés terveit Tóth Dezső építész készítette el. Az 1995-ben befejeződött munkálatokkal egy szinttel bővült az épület. Itt két tantermet alakítottak ki, valamint a vezetői, tanári és egyéb irodák kaptak helyet.