nyiregyhaza.hu
Szep 22, 2024
hirdetés
Az örökváltság megszerzésének centenáriumi ünnepségsorozata 1924. szeptember 12-én zenés takarodóval vette kezdetét, majd másnap reggel zenére ébredtek a város polgárai. E nap délutánján a város honatyái díszközgyűlést tartottak az evangélikus templomban, azon a helyen, ahol elődeik elhatározták a megváltakozást földesuraiktól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett a város országgyűlési képviselője, dr. Rakovszky Iván belügyminiszter is.
Szintén az első napon nyitották meg az Evangélikus Elemi Iskolában azt a kiállítást, amelyet az egész ünnepségsorozat fénypontjának szántak. A kiállítástól remélték, hogy az „hű tükre lesz a város gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális, közigazgatási fejlődésének, annak a dicsőséges eredményekben gazdag útnak, amelyet a város az elmúlt százesztendő alatt tett meg”. A kiállításról az azt megnyitó belügyminiszter (képünkön) is elismerően nyilatkozott, sőt mások szerint az a legutóbbi fővárosi árumintavásárt is felülmúlta.
A kiállítás igazgatásával Margócsy Emilt, a Felső Kereskedelmi Iskola igazgatóját bízták meg. Eleinte csak az Evangélikus Elemi Iskola termeiben gondolkodtak, de olyan sok kiállító jelentkezett, hogy az Evangélikus Főgimnázium termeit és udvarait is igénybe vették. Az elemi iskola dísztermében a város múltját idézték a régi bútorok, zászlók, festmények, kéziratok. Ebben az épületben kaptak még helyet a háziipari és a kézimunkacsoport kiállítási tárgyai, míg az udvaron a mezőgazdasági gépek, többsége működés közben, valamint vendéglő, kávéház-cukrászda, lacikonyha. Itt voltak továbbá az esti ingyenes mozi- és rádióelőadások is.
A főgimnáziumban rendezték be a kézműipari, a mezőgazdasági, a vadászat-erdészeti, a kulturális és iskolaügyi csoportok kiállításait, valamint egy sajtótermet is, míg az udvaron a kertészet, erdészet és az építőanyagok kerültek bemutatásra. Itt verték fel sátraikat a cserkészek, akik egyébként a kiállítás lebonyolításában is segédkeztek. Nagy szenzációnak számított a szerencsi cukorgyár pavilonja, valamint a nyírbátori Bóni gyár tíz métermázsás szappantömbje.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
