Száz évvel ezelőtt az ünnepi programok között helyet kapott még: országos vásár, lóverseny, ötösfogat és talyiga verseny, szellemi tornaverseny, cserkésznap, tűzoltó támadási gyakorlat a főtéren, repülőnap és ejtőernyős mutatvány a Szarvasszigeten, dalárdák dalversenye, ingyenes mozielőadások, szőlészeti és borászati előadás, futballmérkőzések, teniszverseny, leventék sportünnepélye, képkiállítások, színdarab bemutató.

Mivel a város jubileumi éve több egyesület alapítási évfordulójával is egybeesett, így azok ünnepi megemlékezéseit is beépítették a programok közé. Így szeptember 14-én a Gazdaszövetség a 25., 16-án az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés helyi szervezete a 20., 20-án az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a 40., a Mentő Egyesület a 10., 21-én pedig az Ipartestület 40 éves jubileuma alkalmából tartott díszközgyűlést. De ezekre a napokra időzítette közgyűlését a Tiszai Evangélikus Egyházkerület, a Szabolcs Vármegyei Tanító és a Jegyző Egyesület, valamint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi szervezete is, amely az alapító Tormay Cécile írónőt látta díszvendégül.

Száz évvel ezelőtt az ünnepi programok között helyet kapott még: országos vásár, lóverseny, ötösfogat és talyiga verseny, szellemi tornaverseny, cserkésznap, tűzoltó támadási gyakorlat a főtéren, repülőnap és ejtőernyős mutatvány a Szarvasszigeten, dalárdák dalversenye, ingyenes mozielőadások, szőlészeti és borászati előadás, futballmérkőzések, teniszverseny, leventék sportünnepélye, képkiállítások, színdarab bemutató. Filmhíradó is megőrizte az Evangélikus Főgimnázium udvarán bemutatott benkőbokori lakodalmat (képünkön). Továbbá még arra is jutott figyelem, hogy a 90 évvel ezelőtt született dr. Jósa Andrásról is megemlékezzenek, sírját megkoszorúzzák.

Kellemes emlékekkel tértek haza a Városok Kongresszusán résztvevő polgármesterek is. Többen dicsérték a szervezést, a fejlődő várost, valamint annak vezetőit és polgárságát. Zalaegerszeg első embere például ezt tapasztalta:

„Nyíregyházán a városi életben hiányzik a személyeskedés, a széthúzás, mert nem engedi ezt meg a tradíció. Hiszen száz éve Nyíregyháza polgárai olyan terhet vállaltak, melyet két emberöltőn át kellett törleszteni s mindezt azért, hogy a jövendő nemzedék boldog legyen. Ugyanez a tradíció vezeti a város jelenlegi polgárságát. Különösen meglátszik ez a szellem iskoláin, melyek közül még az elemi iskolák is palotaszerű épületekben vannak”.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)