Az előszót Apponyi Albert írta, és még Krúdy is szerepet vállalt a könyv elkészítésben; az örökváltság 100. évfordulójára a több napon át tartó ünnepségsorozat mellett egy jubileumi emlékkönyv kiadásával is emlékeztek. A városi tanács a kötet szerkesztésével Szohor Pál főjegyzőt bízta meg. A díszes kiállítású, 273 oldalon megjelent kiadvány Jóba Elek nyomdájában 500 számozott és 1000 számozatlan példányban készült. Az előbbihez 25, míg az utóbbihoz15 koronáért lehetett hozzájutni.
"Az emlékkönyvvel „megörökítjük a régi történelmi Nyíregyházát százados hagyományaival és megrajzoljuk a mai eleven város minden életnyilvánulását”
– írta Szohor.
Az előszó megírására Apponyi Albertet, a város díszpolgárát kérte fel, aki ennek örömmel eleget is tett. Felkérésre Krúdy Gyula is megírta visszaemlékezését, amely a Nyíri emlék címet kapta. Dr. Nagy Jenő főgimnáziumi tanár, kiváló ornitológus Nyíregyháza természeti viszonyai címmel publikálta tanulmányát. A város éghajlatát dr. Réthly Antal egyetemi magántanár, a Meteorológiai Intézet klimatológiai osztályának igazgatója mutatta be. A nyíregyházi tanyák keletkezéséről, fejlődéséről, települési és néprajzi viszonyairól dr. Simkó Gyula, a helyi születésű, de ekkor már debreceni tanár értekezett. Dr. Kiss Lajos a „Nyírség ősrégi egyházáról” foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat és egy rajzot is közölt a templomról. Szohor Pál a város történetének megírását vállalta magára. Ez a kötet legterjedelmesebb része, amely a kezdetektől a jubileumi évig foglalja össze a várostörténetet.
Néhány fotót is közöltek az emlékkönyvben, valamint Z. Szalay Pál rajzai oldják a betűk egyhangúságát. A Debreceni Szemlében egy rövid recenzió jelent meg, mely szerint a kötet „minden cikke a nagyközönség számára íródott, élvezetes és könnyű olvasmány, akár a különleges, jégkorszakból itt felejtett növényvilágról, akár a városi irattár poros okmányaiból összeszedegetett történeti adatokról szól”. A zárósorai pedig:
„Szebb emlékkel alig áldozhattak az örökváltság centenáriumi évfordulójának, mint ezzel a csinos kötettel, mely ékesen szóló bizonyítéka a város kulturális fejlettségének”.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)