A teljesség igénye nélkül: 1872-ben nyílt meg a Csap–Ungvár, majd osszel a Nyíregyháza–Kisvárda, 1873-ban a Kisvárda–Csap közötti vasútvonal. Szemerey Ádám, a Nyíregyházi Vasúttörténeti Körelnöke hívta fel a figyelmem arra, hogy a nyíregyháza–ungvári vasútnak is építettek egy IV. osztályú különálló indóházat, amelynek a pontos helyét még nem sikerült beazonosítani.

1905 decemberében beindult a keskeny nyomközű vasútvonalon a teherforgalmú vasúti közlekedés Dombrád irányába, majd a következo év márciusától már utasokat szállító szerelvények is közlekedtek.

A nyírvidéki–rétközi kisvasutat a helyi közlekedés céljaira is igénybe lehetett venni a Lehel utca–Városmajor szakaszon, majd 1906. április 29-én elindult a várost Sóstóval összeköto személyszállítás is. Ezt a Nyíregyháza–átrakó állomás és Sóstó közötti pályaszakaszt fogják majd átépíteni villamos üzemure, amelyen 1911. augusztus 7-én vette kezdetét a városi villamosközlekedés.

E kis közlekedéstörténeti kalandozás után sétáljunk végig a Vasúti úton. Az első vonat befutása után építették ki ezt a városból az állomásig vezető utat, amelyet 1900-ban Széchenyi Istvánról neveztek el. Margócsy József szerint ez a város „legelső, tervszerűen és nagy körültekintéssel kiépített utcája”, hiszen a városba vonattal érkezo notabilitásokat ezen az úton kísérte a díszmenet a város vagy a megye székházába.

Ezen az útvonalon csodálhatták meg a Barzó-féle bérházat (ma a Kölcsey gimnázium otthona), amelyet Barzó Mihály épített 1901-ben, a Hubert József tervei alapján 1911-ben épített Osztrák-Magyar Bank épületét, s ezzel szemben az 1925-ben emelt pénzügyigazgatóság neoklasszicista stílusú irodaépületét. A 9. szám alatti épületben volt a korabeli napilapnak, a Nyírvidéknek a székháza.

A Komjáthy-házat, a Gencsy-házat és a Huszár kocsmát oktatási célokra alakították át. Ez utóbbi épületben nyert elhelyezést a Benczúr nevét viselo állami elemi iskola.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2013. november 29-i számában.