Amiről az utcák mesélnek...  Várallyay Sándor építőmester munkássága
Fotó: Illusztráció

Várallyay Sándor 1894-ben született Balsán. Az okleveles építészmérnök házassága révén telepedett le Nyíregyházán 1922-ben. Ugyanebben az évben váltotta ki az ipart, mint építési vállalkozó. Ügyfeleit 1923-tól a Színház u. 6. szám alatti műszaki irodájában fogadta.

A Királyi József Műegyetemen dr. Lechner Jenő volt az egyik tanára, akivel tanulmányai befejeztével is tartotta a kapcsolatot, több közös munkájuk is volt. 1924-ben Lechner professzor arra kérte fel, hogy a műemlékekről készülő új könyvéhez gyűjtse össze a Szabolcs vármegyei adatokat. Egy évvel később Adorján Jánossal együtt kezdték meg a Lechner által tervezett, a m. kir. állami rendőrség nyíregyházi kapitányságának kétemeletes, új palotájának építését, amelyet 1926. december 9-én avattak fel. Szintén a fővárosi építész tervei alapján épült 1927-ben a vármegyeháza Egyház utcai bővítése, amelynek kivitelezési jogát Várallyay nyerte el. Amikor 1930-ban monográfia jelent meg Svájcban Lechner Jenőről, a szerző hosszú listát közölt azokról a kivitelező munkatársakról, akik Lechner pályája folyamán kitűnően működtek közre segítségükkel, köztük megemlíti egykori tanítványát, Várallyayt is.

1924-ben a Városháza megkopott külsejének renoválására kapott megbízást. A két Lechner épületen kívül Várallyay nevéhez köthető még a Maróthy Kálmán által tervezett pénzügyigazgatóság kivitelezése – Pisszer Jánossal és Kálmán Károllyal közösen – 1925-ben, valamint a törvényház átalakítása és bővítése 1928-ban, amelyet Bogdánffy Géza budapesti vállalkozóval együtt nyertek el.

1925-ben vásárolta meg a Dessewffy (ma Bessenyei) tér 17. sz. alatti telket, ahová 1926-ban kért építési engedélyt és 1927-ben már be is költözött. A ma is álló épületet (képünkön) a második világháború után előbb bölcsőde céljaira alakították át, majd 1992-ben egy bank vásárolta meg. A pénzintézet által kezdeményezett átépítés nem változtatott az épület egykori stílusán, a főfalak megmaradtak, csak a tetőszerkezetet és az ablakokat cserélték ki.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)