A nyíregyházivá lett művész-tanárnak több alkotása már csak a híradásokban és néhányak emlékezetében él, azonban a megmaradtak még ma is hirdetik nevét.

Sajnos pusztulásra ítéltettek több oktatási intézmény számára készült freskói. Így munkahelyének, a Polgári fiúiskola dísztermének falképe és az evangélikus elemi iskola Luther életéből vett két jelenetet ábrázoló képei. Szintén Luther volt a témája annak a nagyméretű falképnek is, amelyet 1940-ben készített az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium megbízásából. Az iskola lépcsőházában leleplezett kép a wormsi birodalmi gyűlésen ábrázolta a reformátort, keretének és címereinek elkészítésében az iskola tanulói segítették a művészt. Az angolkisasszonyok Báthori utcai, 1938-ban átadott új épületének kápolnájának oltárképe, mennyezetének és falainak freskói sem láthatóak már. Mint ahogyan azok Az ember tragédiájából és a Bánk bánból vett képek sem, amelyek a színházlátogatókat fogadták.

Egyházi megbízatásainak többsége azonban még ma is megtekinthetők. A ferences szerzetesek őt kérik fel az 1938-ban felszentelt kápolnájuk díszítésére. Az oda betérők felfedezhetik pl. Árpád-házi szentjeink ábrázolásait. A Mártírok terén található zsinagóga falképei is az õ művészetét dicsérik, valamint a borbányai és a Nyírszőlősi evangélikus templomok képei is.

A várostól is kapott megbízásokat festmények készítésére polgármesterekről, a város nevezetesebb személyeiről, épületeiről, utcáiról. Megmaradt képeit a múzeum őrzi, mint ahogy azt a pannót is, amelyet eredetileg az ipartestületi székház dísztermébe készített 1930-ban (képünkön).

A második világháború után is tevékenyen alkotott, sorra nyíltak kiállításai. 1959-tõl a Tanítóképző Intézet tanári gárdáját erősítette egészen nyugdíjba vonulásáig, 1965-ig. Gyűjteményes kiállítását Margócsy József nyitotta meg 1972-ben Vaján, a Vay Ádám Múzeumban. Éle­tének utolsó három évét a lánya mellett töltötte Szentendrén. Itt hunyt el 1975. szeptember 26-án.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)