A díjat Besenczi Árpád fia, Besenczi Zsombor kapta. Az elismerést Kirják Róbert, a VIDOR Fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház igazgatója adta át. 

Rideg Sándor Indul a bakterházát Hevesi Sándor Színház előadásában Tímár Péter átiratában láthatták a nézők.  

Fergeteges falusi bohózat  Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényének színpadi változata. Tűzoltó zenekari rezesbanda fújja majd a talpalávalót a színházban, lesz az előadásban burleszkfilmbe illő hajsza, futás erre, menekülés arra, pillantás a szoknya alá, kukkantás a fazékba. És a házi szellem képében kísértő gézengúz is feltűnik majd a düledező bakterház padlásán, hogy újabb és újabb lendületet adjon a cselekménynek. A kamaszgyerek, Regős Bendegúz, akinek az életben még soha nem sikerült semmi, és akiről csak az jut az emberek eszébe, hogy: „Bár akasztottak volna föl kétnapos korodban!”, kimarad az iskolából, s az anyja egy kupec segítségével kiadja tehénpásztornak. Így jut el a haramiaképű Szabó bakterhez, akinél a vasút mellett kell legeltetnie a teheneket. De hiába jó szándékú gyerek ez a Bendegúz, többnyire mire „végére ért a szándékának, esett bele a fene...”. A fiút sok megaláztatás éri, még akkor is, ha megvan a magához való esze. De a jókedve sohasem hagyja el. Vecsés és Ferihegy határában, hogy a tehenek kövérre hízzanak, kénytelen tilosban legeltetni, amitől aztán kapja rendesen a parasztok botütéseit. Az életét azonban megkeseríti a bakter anyósa, a Büdös Banya, akitől a tiszta víz is ecetté válik a szájban. Aki olyan lapos elölről, mint a lángos, és hátulról olyan görbe, mint a Szent Gellért-hegy.

A történet, amely a Hevesi Sándor Színház előadsában is megelevenedett, nem véletlenül lett generációk kedvence.