„Attól tartok, ez a darab örökké aktuális lesz” - Mondta Mertz Tibor az Úri muriról
Február 22-én mutatja be a nyíregyházi színház a névadó, Móricz Zsigmond Úri muri című színdarabját Szőcs Artur rendezésében. Az egyik főszerepre Mertz Tibor Jászai Mari-díjas színművész érkezett vendégül, akit a bemutató apropóján kérdeztünk.
– Volt már dolgod a nyíregyházi társulattal? Hogy jött ez a mostani felkérés?
– Több előadást láttam a társulattól. Sőt! Egyszer már majdnem játszottam itt. Mohácsi János hívott a Mandátumba. Próbáltam egy hónapig, aztán mikor kiderült, hogy csúszik a bemutató, már nem tudtam tovább maradni, mert egy másik szerződés kötött Pestre. A társulatot szakmailag igényesnek tartom. Egyébként meg – ami legalább ilyen fontos – barátságos, szeretnivaló emberek. Szombathelyről való távozásom után az egyik első ember, aki hívott, az Kirják Róbert igazgató úr volt. Akkor még nem konkrét feladatra. Aztán Szőcs Artur keresett meg, hogy itt rendezi az Úri murit, és Csuliként rám gondolt.
– Jó pár évig voltál szerződésben az ország másik végében, Szombathelyen. Ennek tavaly vége szakadt.
– Szombathelyen káprázatos éveket töltöttem. Meghatározó munkákban vettem részt. De az volt a vágyam, hogy új impulzusok érjenek, olyanok is megkeressenek, akikre nem is gondolok. Nekem ez kell ahhoz, hogy gazdagabb legyen az életem. Szabadúszóként sok szabadság és sok kockázat szakadt rám. Második évemet töltöm így társulattól függetlenül, és még mindig sokan elcsodálkoznak, hogy „Te már nem vagy lekötve? Ja, már lehet téged hívni?” Az információ lassan jut el mindenkihez.
– A színház névadója, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából tűzték műsorra ezt a több mint 90 éves darabot, ami a millennium évében játszódik. Vajon ma is van aktualitása?
– Ritka, hogy sok szempontból is fontos és érdekes egy munka. Természetesen a darab, a szerep az elsõ. A darab sajnos nagyon aktuális, és attól tartok, hogy örökké aktuális is lesz. A kirekesztő, korrupt, boldogan lealjasuló férfivilág nem tudom, mitől változhatna meg. Ha jól játszunk, mulatságos és egyben borzasztó lesz a kép, amit felmutatunk.
– Milyen embernek látod az általad megformált Csörgheő Csulit? Találsz magatokban bármi közöset?
– Nem biztos, hogy Csulit magamra osztanám, épp ezért nagy kihívás, hogy Artur viszont hisz az én Csuliságomban.
– Hol vagy látható mostanában, és mi vár még rád az évadban?
– Most játszom az Örkényben, az Átriumban, a Pesti Magyar Színházban és egy operaelőadásban is, ami több vidéki színházban került repertoárra. Nem kell megijedni, nem énekelek, a Szöktetés a szerájból prózai szerepét, Szelim basát játszom. A következő munkám pedig a Szegedi Szabadtérin lesz a Sok hűhó semmiért című darab. De jelenleg a nyíregyházi munkával és társulattal gazdagodom. És bízom benne, hogy kölcsönös ez a gazdagodás!
(Szerző: Szirmai Melinda)
