Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott emlékezést az önkormányzat
Az egész napos koszorúzássorozatot követően a Hősök terére invitálta az önkormányzat a nyíregyháziakat az ’56-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának tiszteletére rendezett megemlékezésre.
Az 1956-os emlékműnél a városi vezetők, a nyíregyházi forradalmi események mártírjainak hozzátartozói, valamint pártok, civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait. Emlékbeszédet Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere mondott.
Dr. Kovács Ferenc hangsúlyozta, akkoriban az ország minden részén utcára vonultak az emberek, három nap múlva már Nyíregyházán is voltak megmozdulások. Leverték a Hősök terén lévő épület tetejéről a vörös csillagot, majd ledöntötték a kozák lovas szobrot, elzavarták a tanácselnököt, és a városháza erkélyéről mondtak beszédeket. A munkásság, az értelmiség, a fiatalság is magáénak érezte az egyetemisták követeléseit, sőt, a nyíregyházi középiskolások – akik jelentős szerepet játszottak az eseményekben – Dandos Gyula vezetésével 21 pontos kiáltványt fogalmaztak meg.
Dr. Kovács Ferenc emlékeztetett: október végére már a forradalmároké volt az ország irányítása, ami nem valósulhatott volna meg a tömegek és főként a diákság támogatása nélkül, akik vállalva a veszélyt, kiálltak a szabadság mellett. Ezért a bátorságért, sajnos sokan, később az életükkel fizettek, a nyíregyházi forradalmi vezetők közül is. A polgármester hozzátette: a mai napon valamennyiük előtt fejet hajtottunk és elhelyeztük emléktábláiknál, sírhelyeiknél az emlékezés virágait.
– A kommunisták, a szovjetek segítségével leverték és vérbe fojtották a magyarok szabadságharcát, de a „szabadság két hete” megmutatta a nemzet erejét, hogy mire képes, ha a függetlenség visszaszerzése a tét. A szovjet katonai beavatkozás és az elmaradt nemzetközi segítség miatt, a harc végül elbukott, de mindig emlékezni fogunk rá. Elmondjuk a gyermekeinknek és az unokáinknak: miért nyomorította meg az embereket a kommunista diktatúra, s hogy miért voltak hősök az ’56-os fiatalok. Azt is elmondjuk, mit jelentett a forradalom leverését követő megtorlás, hogy mi volt az az ÁVH, hogy mi történt Nyíregyházán a Sóstói út 4. sz. alatti ház pincéiben, és mire kellett felkészülni, ha valakinek a háza előtt megállt egy bizonyos fekete autó. Elmondjuk, mit tettek a „pufajkás brigádok”, s hogy miért volt évtizedekig ismét „csend” Magyarországon. Emlékeznünk kell, és el kell mondanunk, mert sajnos egyre kevesebben lehetnek velünk a szemtanúk közül – fogalmazott.
