A város költségén emelt fürdőt az 1884-ben kialakított, vasút melletti Népkert északi sarkán építették fel. A Nyírvidék tudósítója 1886. október közepén örömmel számolt be arról, hogy a fürdő készen áll a vendégek fogadására. A fürdő helyiségei és berendezései a „legújabb divat” és a „legkényesebb ízlés” követelményeinek is „fényesen” megfelelnek, „kényelem, ízlés és rend egymással versenyeznek itt”. Részletesen be is mutatja a város új látványosságát: „A gőzfürdő 1 váróteremből, 1 öltöző és 1 vetkező helyiségből, 1 meleg medencéből, 1 erős és 1 gyenge gőzből, 1 langyos medencéből, 1 dörzsölőből, 1 hideg medencéből és 1 szárítóból áll. A vetkező és öltöző termet 27 fülke egészíti ki. Ezeken kívül 19 különféle zuhany áll a fürdő vendégek rendelkezésére. A kádfürdő 10 fürdőszobából áll, melyek mindegyikében zuhany van alkalmazva, amelyek egy kellemes folyosóra nyílnak. Hat szoba 1-1, négy szoba pedig 2-2 porcelán káddal van ellátva. A pénztár, ruhatár, mosókonyha és a fürdős lakása külön-külön vannak elhelyezve és berendezve. A melegséget Meidinger féle kemencék közvetítik. A tiszta üde levegő légcsatornákon át jut a fürdő helyiségekbe”. A nagyközönség számára hivatalosan október közepén megnyílt gőzfürdőt kedden és csütörtökön a nők, a hét többi napjain pedig a férfiak használhatták reggel 8-tól délután 2 óráig. Egy-egy gőzfürdői napon 60–90 egyén is „izzadhatott”.
1935–37-ben tervek készültek egy sportuszodáról, amelyet a gőz- és kádfürdővel összefüggésben képzeltek el. Ez nem valósult meg. A fürdő megmaradt épületrészeit 1986-ban, a buszpályaudvar építésekor bontották le.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)