A Nyíregyházáról elhurcolt több ezer zsidónak állít emléket az a tábla, melyet pénteken avattak fel a görögkatolikus főiskola kerítésénél. A vészkorszakban itt kezdődött a megyeszékhely gettója. Az emléktábla a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a GVAM Kft. és az Antiqua Kft. közreműködésével állították. Az eseményen a történelmi egyházak képviselői mellett, politikai és közéleti személyiségek is részt vettek.   

„Dicsőség néked istenünk, dicsőség néked!” - görögkatolikus szertatás szerint áldották meg azt a táblát, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola kerítésen hirdeti, itt kezdődött egykor a nyíregyházi gettó. Kocsis Fülöp, érsek-metropolita házigazdaként úgy fogalmazott bárki látja Innétől kezdve ezt az emlékművet és ha elmond az odaveszett emberekért egy imát, az biztosan meghallgatja az isten.   

"Amikor imádságban bármi is eszünkbe jut, szép vagy fájó dolog, az mind-mind az isten színe elé kerül és ezáltal gyógyul ezért fontos, hogy nem csak emlékezünk, hanem az isten színe előtt és az istenhez fordulva emlékezünk. Köszönjük szépen a munkálkodóknak, akik elhelyezték, elkészítették, dolgoztak azon, hogy itt a görögkatolikus hittudományi főiskolán, a sarokpontján, Nyíregyháza város szívében ezt az emlékező táblát elhelyezhettük"

– fogalmazott Kocsis Fülöp, érsek-metropolita (Hajdúdrogi Főegyházmegye).

„Ez a tábla 2024 Magyarországa…”

A héber és magyar nyelvű szöveget is tartalmazó emléktábla a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a GVAM Kft és az Antiqua Kft. közreműködésével valósult meg. Az országos főrabbi a tábla leleplezésén azt mondta, az emlékmű jól példázza a mai magyar társadalmat.  

"Ez a társadalom egy sebesült társadalom, sérülések sebek szaggatták. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy kettészakított társdalomban élünk. Ezt mutatja ez a tábla. És mégis, akik körötte álltak, -  és nem feltétlenül a notabilitásokra gondolok, hanem azokra, akik itt voltak, csak eljöttek az avatásra, civilek, polgárok, akik különböző vallásúak, különböző világlátásúak -, egy cél miatt jöttek el, erre a táblaavatásra, ez pedig tényleg bizonyítja, ezt a társadalmat meg lehet gyógyítani"

– hangsúlyozta Frölich Róbert, országos főrabbi.

Az eseményen beszédet mondott Nyíregyháza polgármestere is. Dr. Kovács Ferenc kiemelte a város jó kapcsolatokat ápol a zsidó közösséggel. Botlatókövek emlékeztetnek az elhurcolt zsidókra, az egykori gettó közepén pedig holokauszt emlékmű áll, ahol minden éveben megemlékezéseket tartanak. 

Fontos a szembenézés

"A múlt sötét bűneinek, fájdalmaimnak feldolgozása, azzal való szembenézés nagyon fontos, a jelen és a jövő társadalmának is, és én azt gondolok, hogy Nyíregyházán elkezdődött és azt gondolom, hogy talán nagyobb ütemben halad az elmúlt évtizedben. Ennek több állomása volt, több szimbóluma; Bernstein Béláról neveztük el a teret, ahol a Holokauszt-szobor áll, ott tartjuk a megemlékezéseket, a Kállay-gyűjteményben van egy kiállítás, ami a zsidóság történetét mutatja be 1840-1944-ig"

– emelte ki Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere.

Az emléktábla leleplezése után a vendégeket a Görögkatolikus Múzeumba invitáltak, ahol a Csillag a házon, csillag a kabáton című kiállítást lehetett megtekinteni. Nyíregyházán az 1940-es évek elején mintegy 5000 zsidó élt. A vészkorszakban többségüket gettóba kényszerítettek, majd koncentrációs táborokba hurcolták, ahonnan elenyésző számban tértek haza…