Szabó Borbála egyik színművét, a Líra és epika című drámát ismerheti a nyíregyházi közönség a Móricz Zsigmond Színház színpadáról, de azt nem biztos, hogy tudják, hogy a Varró Dániellel közösen írt darab kapta a Magyar Dráma Napján a legjobb új magyar drámának járó Színikritikusok Díját. A Vidor Fesztivál közönsége pedig Göttinger Pál előadásában Szabó Borbála Telefondoktor című bohózatát láthatta, amelyről az viszont nem ismert, hogy annak ötletét a szerző és Karafiáth Orsolya egyik találkozója adta, ahol a költő több mobiltelefonján folyamatosan másokkal beszélt. Ilyen kulisszatitkok is kiderültek „Az író iskolája” című rendezvényen, ahol a Vasvári Pál Gimnázium diákjai Szabó Borbála író-drámaíró-dramaturggal találkozhattak. A középiskolások elolvasták a szerző Nincsenapám, seanyám című darabját, ami nevelési drámának íródott, és Budapesten a Stúdió „K”-ban játsszák, és erről is beszélgethettek a közönségtalálkozón. Szabó Borbála azt mondja: színműveiben a mai magyar valóságról ír, de azt megfűszerezi némi játékossággal és meseszerűséggel, hogy jobban lekösse a fiatalokat. Ezt tartotta szem előtt akkor is, amikor átdolgozta Katona József Bánk Bánját.
Szabó Borbála azt mondja: könnyen szót ért a fiatalokkal, mert a kamaszokra jellemző lázadás, nyitottság máig benne él. Saját gyerekein pedig azt látja, hogy nem érdemes gügyögve beszélni velük, a gyerekeknek írt darabjai sem gügyögősek, sokkal inkább családoknak szóló színdarabok, amelyeket a gyerekek és a felnőttek is élveznek.