Az oktatás, munkahelyteremtés és felújítások szorosan összekapcsolódnak a nyíregyháziak biztonságos jövőjéért

Az egymásra épülő, átfogó fejlesztéseket bemutató sorozatunkban, melyről dr. Kovács Ferenc polgármestert kérdezzük, ezúttal több, önmagában véve is hangsúlyos terület kapcsolódik össze. A kiindulópont az oktatás és a gazdaságfejlesztés, de a kettő szorosan összefügg, és egymást erősítve segítik a város terveit.

 

– Minden ciklus elején megfogalmaztam az alakuló közgyűlésen, hogy az adott 5 évben a városvezetés mit tart a legfontosabbnak. 2019-ben a színvonalas munkahelyteremtő beruházások ösztönzését, vonzását és az ehhez kapcsolódó szakképzést, oktatást jelöltem meg első számú prioritásnak. Korábban az intézményi felújítások és a közlekedési infrastruktúra építése volt a kiemelt program, látható, hogy nagyon komoly eredményeket értünk el, de ezt nem lehet lezárni 10 év alatt. Tavaly zárult be például a nagykörút, a 29 átépült csomópont jó része az elmúlt 5 évben épült meg, készülnek az északi elkerülő, a Tokaji úti vasúti aluljáró, a mélygarázsokkal teljes, vasútállomási intermodális csomópont és legújabban a Simai úti vasúti aluljáró tervei. Ez látszólag nem kapcsolódik a 2019-ben, a közgyűlésben egyhangúlag elfogadott Befektetésösztönzési Stratégiához, pedig nagyon is, hiszen a beruházók nemcsak a telket, hanem az egész várost nézik, benne a közlekedést, képzést, a sportcentrumokat, parkokat, mindent.

 

Ciklusokon átívelő programok

– Ebből is látható, hogy sok stratégia és fejlesztéssorozat ciklusokon átívelő, így természetesen a gazdaságfejlesztési program és az ehhez kapcsolódó oktatási rész sem zárható le 5 év alatt, de jelentős előrelépést tudtunk elérni. Csak röviden: a 130 hektáros Déli Ipari Park még 640-nel bővült, 5 világszínvonalon dolgozó cég beruházása folyik. Közülük egy, a svéd Qvantumé idén be is fejeződik, ők vették meg a távozó Electrolux bázisát. Emlékeztetőül: egy olyan cégről van szó, mely több tízmillió eurós fejlesztési programot jelentett be, majd mégis bezárt. Ezért is fontos a folyamatos munkahelyteremtés! És a város szempontjából is fontos, hiszen 2010-hez képest megháromszorozódtak az önkormányzat adóbevételei, idén várhatóan eléri a 20 milliárdot, és ez a következő évtizedben megduplázódhat. Képzeljük el, mekkora mozgástere lesz Nyíregyházának!

 

Az intézményrendszerrel kellett kezdeni

– Többször elmondtam, korábban gazdasági ügyvédként dolgoztam meghatározó projektekben, így a gazdaságfejlesztéssel szerettem volna kezdeni Nyíregyházán, 2010-ben. Ám először a szörnyen leromlott intézményrendszert kellett felújítani, gondolva az óvodákra, bölcsődékre, szociális intézményekre, rendelőkre, tornatermekre, iskolákra – utóbbi még folyik. Mindezt összekapcsoltam már akkor a fiatalok elvándorlásának kérdésével, hogy lassítsuk ezt a sok évtizedes negatív tendenciát. Ezért dolgoztuk ki a Nyíregyháza hazavár programot is, a lakhatás segítésével, és ezért igyekszünk idevonzani színvonalas munkahelyeket.

Rengeteg iskola és tornaterem újult meg, számos pálya épült városszerte

 

Modern óvodák, bölcsődék: jó a gyermeknek, a szülőknek

– Az elmúlt évtizedben mind a 34, addigi önkormányzati óvodát felújítottuk energetikai szempontból, és építettünk is egyet, a kórház területén. Azért ott, hogy segítsük az egészségügyi dolgozókat. Például így kapcsolódik össze az oktatás-nevelés a munkahelyekkel. És úgy is, hogy szintén az összes, 9 önkormányzati bölcsődét felújítottuk, és építettünk még kettőt, egyet Nyírszőlősben, egyet a Honvéd utcán. Ezek is segítik a fiatalokat, a munkába állást.

 

Érték a szakképzett munkaerő

– A befektetéseknél ma már a szakképzett munkaerő az első számú tényező, s erre a területre is jó érzésekkel tekinthetünk vissza. A modellváltó Nyíregyházi Egyetem önállósága például sokáig volt kérdés, most már nem az. Sikerült az alapítványi működtetést úgy beindítani, hogy a 3000-től valamivel nagyobb hallgatói létszám szeptemberben elérheti az 5000-et. Az ide járók országos átlagnál jóval magasabb része, több mint 80 százaléka vármegyei diák, ez is fontos. Nyíregyháza vonzereje az elmúlt időszakban sok szempontból megnőtt – gondolva a befektetőkre, az idegenforgalomra –, de az oktatásban is tetten érhető. Az országosan elismert Nyíregyházi Szakképzési Centrum iskoláiban a diákok több mint fele a város határán túlról érkezik, a nagyfoglalkoztatóknál is eléri ez az arány az 50 százalékot. Sokak számára cél, hogy beköltözzenek Nyíregyházára, nekünk pedig az is, hogy a máshol tanulók hazaköltözzenek.

 

A szakMAfesten is összekapcsolódott a szakképzés a nagyfoglalkoztatókkal – a fiatalokért

 

Rengeteg felújított iskola

– Az általános és középiskoláknál speciális helyzetben van az önkormányzat. A fenntartója ezeknek az oktatási intézményeknek döntően az állam, ám az épületek továbbra is a város tulajdonában vannak, ezért igyekszünk a jó gazda gondosságával figyelni rájuk. Ezt több, pályázati és egyéb forrásokból elvégzett fejlesztéssorozat is jelezte. Csak címszavakban: 9 általános iskola kisebb-nagyobb felújítása valósult meg, a megújult középiskolák között (7 darab) egyaránt vannak NYSZC intézmények és gimnáziumok, a vidékről érkezők kedvéért felújítottunk 3 kollégiumot is. A tornaterem-felújítási program 16 helyszínen zajlott, plusz megújult a Tiszavasvári úti csarnok és épült is egy, amik a lakókörnyezetekben élők sportolását is segítik, és készült 14 szabadtéri pálya is, döntően műfüves, vagy kézi, kosár – nem beszélve az ovi-sport pályákról. Hat új szupermenza is része volt a konyhafelújítási terveinknek.

 

Szakképzők, munkáltatók ugyanazért dolgoznak

– Ez a három terület össze is kapcsolódik! Egyrészt, a szakképzési centrumnak és az egyetemnek már vannak közös képzései, létezik az átjárás. Másrészt egyre több a duális képzés mindkét szinten, amikor konkrét munkatapasztalatot szerezhetnek a diákok, hallgatók. Az együttműködés szép példája a tavaly először megrendezett szakMAfest, ahol a nagyfoglalkoztatók az oktatási intézményekkel együtt mutattak egy nagy, főtéri rendezvénnyel jövőképet a fiataloknak. Azoknak, akik számára a korábbi foglalkoztatási paktum projekt keretében létrehoztunk egy adatbázist is, hogy értesíthessük őket a nyíregyházi lehetőségekről akkor is, amikor épp máshol tanulnak. De ezért vezetjük egy tíz várost összekötő európai projekt, a City for Talent konzorciumát, és szintén a jövőkép kialakításáról szólt korábban a Talent Magnet projekt. Mindez a munkaerő toborzásához is fontos, ezért olyan munkacsoportokat működtetünk, amiben szakképzési szakemberek, és a multicégek vezetői is részt vesznek.

A munkahelyteremtő beruházók az egész várost nézik, beleértve a szakképzett munkaerőt

 

Megnőtt Nyíregyháza presztízse

 

Az egymásra épülő fejlesztések logikáját bemutató sorozat részeként arra is kíváncsiak voltunk, mit tart a legnagyobb eredménynek az elmúlt 14 évben.
– 2010-ben egy leépülő város benyomását keltette Nyíregyháza, ahol új dolgok, innovációk, fejlődés nyomokban sem volt, de igazából a kilátástalanság volt a legrosszabb, én legalábbis így éreztem. Mindez frusztráltsággal vagy kisebbségi komplexussal társult, ami Debrecennel kapcsolatban volt a legélesebb. Az egyik legnagyobb eredmény, hogy egyre inkább megjelenik a nyíregyházi öntudat, büszkeség, aminek nagyon örülök. Szoktam mondani, hogy sok értékünk van, ami Nyíregyházát különlegessé teszi, de igazán a város hangulatát az itt élő emberek teszik egyedivé. Több területről kapok ilyen visszajelzéseket, például megkérdezem a befektetőket, miután döntöttek, hogy miért minket választottak? Ebben mindig megjelenik, ahogy itt őket fogadták az emberek, amit tapasztaltak az utcán sétálva vagy egy étteremben, bárhol. A turizmust illetően még a COVID előtt készített egy országos turisztikai szervezet felmérést. Nagyon magas arányban mondták az ideérkezők, hogy megkapták, amit vártak, negyedük többet is, és mindössze 5 százalékuk volt elégedetlen. Ugyanakkor magas arányban úgy nyilatkoztak, hogy szívesen vissza is jönnének. Ebben persze szerepet játszanak a turisztikai attrakciók az állatkerttől a fürdőn át a múzeumfaluig, belvárosig, de alapvetően az itt élő emberek vannak benne!