Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ügye sokakat mozgatott meg az akkori Szabolcs vármegyében, és a hajdani, még nem megyeszékhely Nyíregyházán is. Sok olyan hősünk van, akik harcoltak a szabadság zászlaja alatt. Mivel a pandémia miatt ez a városi ünnepség is elmarad a szokott formájában, a történész dr. Ulrich Attilát kértük rövid múltidézésre a városvezetők képviseletében, akik – csakúgy mint tavaly – néma főhajtással emlékeznek majd a napokban az emlékhelyeknél.

– Városunkhoz is kötődik például Benczúr Miklós, aki a harcok utáni, törökországi emigrációját követve innen kezdett politikai karrierbe. Az 1892-ben, Nyíregyházán elhunyt Irányi Dániel nevét pedig országszerte ismerhetik, hiszen õ a márciusi ifjak tagja volt, harcolt a szabadságért, majd országos szerepet vállalt az emigrációja után. De ez csak két név a sok közül – hangsúlyozta dr. Ulrich Attila.

Hőseink emlékezete

A kulturális területért felelős alpolgármester hozzátette, hosszan folytathatnánk a sort, kiemelve például a polgármester Hatzel Mártont, a Kralovánszky család tagjait, vagy épp Kállay Ödönt, aki élelmezésügyi hadbiztos volt, halálra ítélték, hosszú fogságból kegyelemmel szabadult. Érdekesség, hogy fia, Kállay Rudolf lett első kórházigazgató főorvosunk, nemrégiben felújított házukban ma a Kállay Gyűjtemény kap helyet. De sokan harcoltak a híres 48-as zászlóaljban, melynek lobogójára ez volt hímezve: „Szabolcs a hazáért! Győzni vagy halni!” A kalandos úton hazakerült zászló ma a Jósa András Múzeum becses ereklyéje. – Az önkormányzat évek óta igyekszik az emlékezéseken túl méltó módon tisztelegni a hősök előtt, bővítve az emlékhelyek számát. Az Északi temető ’48-as sírkertjében 2019-ben két újabb emlékoszlopot restauráltattunk és állíttattunk fel, a ’48-as honvéd Nyíri Kristóf és Krasznai Gábor honvéd százados, polgármester emlékére. A Várallyay családnak a Bessenyei téren van látható emlékezete, s terveink szerint jövőre elkészül Krúdy Gyula dédnagyapjának obeliszkje is.

Eredmények, áldozatok árán

– A mi, közel másfél évig tartó szabadságharcunk a leghosszabb volt Európában, mellyel az akkori politikai világban elődeink kivívták a rokonszenvet, ugyanakkor a leverése és az azt követő megtorlások ellenérzéseket keltettek az osztrákokkal szemben. A legfőbb tanulsága, hogy amiért az ember kitartóan küzd – még ha katonai vereséget szenved is –, meghozza a gyümölcsét. Ne feledjük, megtört az a rendszer, ami az ország fejlődését akadályozta, így bár rengeteg áldozat árán, de a polgárosodás útjára és olyan, fejlődő pályára állította a magyar királyságot, melynek jelei hamarosan Nyíregyházán is érzékelhetőek lettek. Végtelenül fontos ennek visz­szaidézése, hogy az élő hagyományaink szerves részét képezzék – mondta az alpolgármester, ki két évvel ezelőtt épp a nemzeti ünnep tiszteletére tartott ünnepségen vehette át a dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter aláírásával ellátott, a Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatának kitüntetését.