Az űrben járt, most a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadást Farkas Bertalan a 2. ÖkoKonferencián, melynek célja felhívni a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem még sosem volt ennyire égető probléma. A felnövekvő generáción a sor, hogy folytassák a fenntarthatósági törekvéseket, hogy a Földünk ne pusztuljon el a közeljövőben.

„Engedjék meg nekem azt, hogy egy kicsit más szemléletből próbáljam a fenntarthatóságot Önök előtt megjeleníteni. Én abban biztos vagyok, hogy az űrhajós kollégáimmal együtt egy kicsit másképp gondolunk erre.”

Ezekkel a szavakkal kezdte a plenáris előadását Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A Nyíregyházi Egyetem a Föld napja alkalmából rendezett eseménysorozatot, melyen a fenntarthatóság lehetőségeiről és fontosságáról hallhattak az érdeklődők. A csütörtöki konferencia megnyitóján elhangzott, a környezetvédelem fogalma az utóbbi időben egyre gyakoribb, már a mindennapos köznyelvbe is beágyazódott.

„Védjük a fákat, az állatokat, a levegőt, a vizeket! Miért is kell őket védeni? Hiszen ők vannak, a kezdetektől fogva voltak is. Valakitől védeni kell? Sajnos igen. Pontosan tőlünk. Tőlünk kell védeni a természetet” – mondta beszédében Bajnay Kornél önkormányzati képviselő.

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk!”

A fenntarthatóság – hasonlóan a környezetvédelemhez – egy olyan szó, melyet mindenhol hallunk, olvasunk róla. Dr. Szabó György szerint olyan sokat használjuk, hogy már nem is értjük a lényegét. Úgy fogalmazott, hogy az „utolsó utáni” pillanatban vagyunk, amikor arról beszélünk, hogy elkezdünk fenntartható életmódot élni a bolygónk jövőjéért.

„Ha egy kicsit a történelemben visszalépünk – nem kell millió évekre, elég az 1800-as évekig, akkor 1 milliárd ember élt a Földön. Ez 1900-ra mintegy 2 milliárd lett, a ’70-es években már 4 milliárdan éltünk, az elmúlt hónapokban átléptük a 8 milliárdot úgy, hogy a Föld mérete véges. Durván 150.000.000 négyzetkilométer szárazulat az, amely rendelkezésünkre áll. Ilyen nagy populációnak és lakosságszámnak az élelemmel történő ellátása, a környezethasználatának az önregeneráló képességének a megőrzése alapvető. Az, ahogy eddig használtuk az erőforrásainkat, és a Földet, az tarthatatlan, elég csak a pár héttel ezelőtti húsvéti havazásra gondolni. Az időjárási szélsőségek, a kegyetlen aszályok, árvizek, melyek megjelentek, ezeknek gyaníthatóan nagyon erős az emberi közreműködésnek és népességrobbanásnak a hatása” – nyilatkozta dr. Szabó György rektor.

A Föld erőforrásai utáni kutatás az űrben

Amikor Farkas Bertalan a ’80-as években elindult az űrútjára, mint kutató űrhajós, a földi erőforrások kutatása volt a kiemelt feladata – tette hozzá a rektor. Az amerikai és orosz műholdak már 40 éve képesek voltak olyan felbontású képeket készíteni a Földről, melyek alapján látni lehetett a természet állapotát, a vizek, erdők nagyságát, készülhetett mezőgazdasági termésbecslés, a változások követése is lehetséges volt. Ezek kimutatták, mennyire túlhasználódtak a Föld erőforrásai.

„Én azt hiszem, a legfontosabb az, hogy nem szabad erről megfeledkezni” – hangsúlyozta a dandártábornok, Farkas Bertalan. „Annyira sokrétű dologról lehetne most beszélni, de nekünk – űrhajósoknak – a fenntarthatóság szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy a mi csodálatos bolygónkat, a mi kis Földünket, mely végső soron egy űrállomás az univerzumban – ennek a fenntarthatóságának a szempontjából mi mindent meg kellene csinálni, hogy ne tegyük tönkre!”

A fiatalokon a sor...

Farkas Bertalan szerint a felnövekvő generáción a sor, hogy folytassák a fenntarthatósági törekvéseket, hogy a Földünk ne pusztuljon el a közeljövőben. Az űrkutatás, és annak fejlődése ehhez nagyban hozzájárul, ahogy a dandártábornok fogalmazott: egy másik irányból közelíti meg a témát. A Nyíregyházi Egyetem megerősíti ezeket a gondolatokat, ezért különös figyelmet fordítanak a Föld napja alkalmából szervezett eseménysorozatra, ezáltal a fiatalok érzékenyítésére. A résztvevők a Zöld Óvoda programról hallhattak, mintegy 5 előadó ismertette a fenntarthatóság és az ökoszemlélet módszereit az intézményekben.