Az utolsó régi Magyarország ízei – 18 csapat ételeit kóstolhatták meg a résztvevők
Fotók: Szarka Lajos

18 csapat mutatta be a régi Magyarország ízeit a vasárnapi gasztrorendezvényen, a Sóstói Múzeumfaluban. Igazi ízkavalkád fogadta a vendégeket, akik számos káposztás ételt, különböző édességeket és házias leveseket is megkóstolhattak. A középpontba került a kárpátaljai gasztronómia és tánc, de fellépett még a Nyírség Tirpák Népzenei Együttes és a Sodró Zenekar is, a legjobb ételeket pedig szakmai zsűri értékelte.

Igazán finom ételeket készítettek az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat képviselői vasárnap délelőtt a Sóstói Múzeumfaluban. Az üstben közben borscsleves készült, a főzés igazi csapatmunka volt ezen a portán. A hagyomány szerint a pampuskát leggyakrabban a borscs, az ikonikus ukrán céklaleves mellé tálalják, így a múzeumfaluba érkező vendégek is így kóstolhatták meg, ezúttal fokhagymás ízesítéssel.

Hajdúsági ételek

Itt pedig már a Bihari Népművészeti Egyesület tagjai készítik a finom fogásokat. A szomszéd vármegyéből már szinte hazajárnak a Sóstói Múzeumfaluba, a gasztrorendezvényeken szívesen kínálják ételeiket, ezúttal pásztortarhonya hússal gazdagítva és dübbencs készült náluk, utóbbi hajdúsági ételt kaprosan és fokhagymásan készítették.

Mi Biharból jöttünk és bár Biharnak nem sok étele van, de ez a kettő az és szerettük volna megmutatni a nagy közönségnek, hogy a mi tájunkon is vannak finom ételek” – mondta a csapat egyik tagja, Dézsiné Jutka.

Népi mesterségek

A népi mesterségek is bemutatkoznak a múzeumfalu rendezvényein, többek között a kosárfonás lépéseit is testközelből láthatták az érdeklődők Szatmári Ferenc népi iparművésznek köszönhetően, aki szebbnél szebb kosarakkal érkezett a skanzenbe.

Van, akinek egy kosár elkészítéséhez elég hármat, négyet megcsinálni egymás után és belejön, de van, akinek harmincat kell. Amikor már tudja, benne van a kezében, akkor már senki nem kérdezi meg, hogy hanyadik után tud ilyen szépet csinálni és az a lényeg, de egy kis kézügyességre azért szükség van” – mesélte Szatmári Ferenc népi iparművész.

18 csapat főzött a múzeumfaluban

Vasárnap 18 csapat várta bő választékkal a vendégeket, akik számos káposztás ételt, különböző édességeket és házias leveseket is megkóstolhattak.

Az itt jelenlévő csapatok bemutatják azt az etnikai sokszínűséget, amit Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képvisel, itt van velünk az Ukrán, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, kárpátaljai magyarok ruszinokkal karöltve érkeztek a Sóstói Múzeumfaluba és készülnek, főzik a finomságokat. Azokat az ételeket, amelyek az ő falusi életmódjukat mutatja be. Fontos volt, hogy a Szatmár, a Bereg, a Nyírség, a Nyíri-Mezőség is megmutassa magát, de kitekintünk kicsit a Hajdúságra és a szentendrei testvérmúzeumunk is hozott egy nagyon finom édességet a múzeumfaluba” – nyilatkozta Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

A nyertes molnárgombóc

A molnár felesége néhány egyszerű alapanyagból készítette ezt a finom desszertet, amit most a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum csapata hozott el Nyíregyházára.

Amiatt gondoltunk erre az ételre, mert csak néhány nagyon egyszerű alapanyag kell hozzá: liszt, víz és só a tésztának az alapja. Ki kell gyúrni egy tálban, majd szaggatni kell, gombócokat formázni, forró vízben kifőzni és pirított zsemlemorzsában megforgatni. Különböző feltéttel lehet kínálni, mi most almalekvárt hoztunk, ami szintén nálunk, a skanzenben készült, de kínálunk még hozzá édes tejfölt is” – mondta Kardos Enikő, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum frontszemélyzeti koordinátora.

A nyíregyházi vendégek meglepődtek, hogy lisztből, vízből és sóból ilyen finom gombóc készülhet, több érdeklődő is végignézte a desszert elkészítését. A zsűrinek is elnyerte a tetszését az étel, a molnárgombóc kapta a legfinomabb édesség díját.

Szakmai zsűri

A szakmai bírákból álló 3 fős csapat egész nap járta a portákat, hogy végül meghozza döntését. Több szempontot is vizsgáltak, több kategóriában jutalmazták a csapatokat, így például a legjobb tálalás és a legszebb porta is elismerést kapott.

Először is az ízek a fontosak, lehet, hogy néha nem úgy sikerül valamit tálalni, de a kínálás is hozzájárul ahhoz, hogy az étel különlegességét megmutassuk. Arra is oda fogunk figyelni, hogy egy autentikus étel hogyan jelenik meg az asztalon és a tányéron” – mondta a zsűri egyik tagja, Gaálné Pótor Melinda, aki egyben a Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület elnöke.

A Sóstói Múzeumfalu ezzel a vasárnapi programmal le is zárta a gasztrorendezvények sorát, úgy gondolják, már sok kihívójuk akadt és meg kell újulniuk – így fogalmazott Baloghné Szűcs Zsuzsanna múzeumigazgató.

Országos bemutatkozás

Gaálné Pótor Melinda arról is beszélt, hogy a kézművesekből álló Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesületük hamarosan egy országos bemutatkozásra készül, nem akármilyen lehetőséget kaptak portékáik népszerűsítésére.

A Minden, ami Szatmár-Bereg csapata igazi hungarikumot kínál vidékükről a Nagy SVÉT találkozón, Tatán 2024. szeptember 14-15-én (szombat-vasárnap). Minden, ami szilva. Lesz lekvárfőzés rézüstben, ciberézés, öregítés, csavart fánk, derelye, mangalicaoldalas szilvalekvárban pácolva és megannyi finomság. Idén kaptuk meg a vármegyében egyedüliként a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület Sakura-díját. Öröm számunkra, hogy nemcsak egy elismerést vehettünk át, hanem egy hosszú távú komoly együttműködés indult el. A két egyesület gasztronómiai értékeinket közösen népszerűsíti a helyi termelők termékein keresztül” – árulta el Gaálné Pótor Melinda, a Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület elnöke.

Az egyesületben közel 50–60 alkotót fognak össze a vármegyéből és mátészalkai üzletükben láttatják egyszerre a prémium minőségű finomságokat, alkotásokat és népszerűsítik országosan. – Panyola, Szatmárcseke, Ököritófülpös kézműves termékeit, csak néhány ismert települést említve, akik a termelőink között szerepelnek és akik pont azokat a hagyományokat képviselik, mint egykor a nagyszüleink. És amivel készülnek Tatára: utánozhatatlan ízek, valódi élmények a Minden, ami Szatmár-Bereg csapatától az Esterházy-kastély parkjában, hogy mások is megismerjék Szatmár valódi értékét, vendégszeretetét, „Nemtudom” szilváját és „fekete aranyát”.

Kapcsolódó galéria

Régi Magyarország ízei 2024