2020 óta 192 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásról döntött a kormány Nyíregyháza javára, így olyan fejlesztések valósulhattak meg, amelyek szükségesek voltak az ipari park működéséhez, illetve ahhoz, hogy vonzó legyen a beruházók számára a település és a régió – erről Szijjártó Péter beszélt a Nyíregyházi Befektetésösztönzési Konferencián. A magyar beruházástámogatási rendszer változásai még kedvezőbb feltételeket kínálnak a külföldi és hazai vállalatok számára egyaránt.

A jelenlegi önkormányzati ciklus kiemelt prioritása a gazdaságfejlesztés, amelyben jelentős sikereket ért el Nyíregyháza az elmúlt években Magyarország Kormánya és a Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködésével és támogatásával. Az utóbbi évek eredményeiről, valamint a jövőbeli tervekről szólt a Nyíregyházi Befektetésösztönzési Konferencia csütörtökön. A gazdasági kihívásokhoz a nehéz helyzet ellenére is alkalmazkodott a város, 2019-ben egy Befektetésösztönzési Stratégiai is elkészült, majd 2021-ben létrejött az ötmilliárd forintos városi alaptőke, elindult az ipari park fejlesztése és bővítése.

„Azon túl, hogy a város fejlődése a magyar vállalkozók számára is igen vonzó helyszín, az elmúlt időszakban jelentős nemzetközi vállalatok is hozzánk telepítették a termelésüket. Mindez pedig bővítette a hosszú távú üzleti lehetőségeket. Nagy léptékű, dinamikus növekedés mutatkozik a városban: megújultak a közintézményeink, a közterületeink, az iskolák, óvodák, bölcsődék, valamint Nyíregyházát tíz éve jellemzik az útfelújítások és közútfejlesztések” – mondta köszöntőjében dr. Szabó Tünde, a város országgyűlési képviselője, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa.

Utolértük a nyugati országrészt

A keleti országrész beruházásvonzó képessége utolérte a nyugatit az elmúlt valamivel több mint egy évtizedben – erről már Szijjártó Péter beszélt a Nyíregyházi Befektetésösztönzési Konferencián. 2020 óta 192 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásról döntöttek Nyíregyháza javára azon fejlesztésekhez, amelyek szükségesek voltak az ipari park működéséhez, illetve ahhoz, hogy vonzó legyen a beruházók számára a település és a régió – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. A kormány az elmúlt több mint tíz évben olyan külpolitikai stratégiát hajtott végre, amely nyomán a világban mindenhol kapcsolatot építettek, Keleten és Nyugaton egyaránt.

Blokkosodás

Az idei volt az első év, amikor Kínának nagyobb volt a részesedése a világ GDP-jéből, mint Európának. Ezzel párhuzamosan jön egy hosszú távon mérhető veszély, amelynek a neve a blokkosodás – tette hozzá a külügyminiszter.

„Mi itt, Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy amikor a világot blokkokra szervezték, az nekünk nagyon rossz volt. Pontosan tudjuk, hogy a kelet-nyugat konfliktusokból mi soha nem jövünk ki jól, pontosan tudjuk, hogy a kelet-nyugat konfliktusok mekkora károkat okoztak Magyarországnak, a magyar nemzetnek. Ezért nem akarjuk, hogy a világ újra blokkosodjon, mi az összeköttetések, a konvektivitás időszakát szeretnénk látni magunk előtt” – hangsúlyozta a miniszter.

Kelet és Nyugat találkozása

A német külügyminiszter állt annak a gondolatnak az élére, hogy el kell különíteni egymástól a kínai és az európai gazdaságot, miközben az Európai Unió tagországai és Kína között tavaly 857 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom zajlott le, ha viszont ez holnaptól nulla lesz, elképzelni sem lehet, mi történik az európai gazdasággal – tette hozzá beszédében Szijjártó Péter. A külügyminiszter arról is beszélt Nyíregyházán, hogy 2035-től már csak elektromos autókat lehet értékesíteni, azonban az elektromos akkumulátorok gyártási kapacitásai keleten épültek ki, a világ első tíz vállalata Kínában, Koreában és Japánban működik.

„Ezek után arról beszélni, hogy válasszuk el egymástól a keleti meg a nyugati gazdaságot, az a totális kiütése az európai gazdaságnak. Ezzel szemben a mi stratégiánk, hogy legyünk a keleti és a nyugati vállalatok találkozási pontja, az sikeres lett. Elég csak itt végignézni a termen. De mi kellett ahhoz, hogy ez sikeres legyen? Nyilván kellett ehhez Európa legalacsonyabb társasági adója, ami egyedül egy számjegyű Európában, kellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, kellett a felsőoktatás jelentős átszervezése, kellett a német típusú duális szakképzés, az sem árt, hogy 13 éve van egy politikai stabilitás az országban” – mondta beszédében Szijjártó Péter.

Beruházástámogatási rendszer

A magyar beruházástámogatási rendszer keretében a beruházási volumen maximum 50 százalékáig a kormány készpénztámogatást és fejlesztési adókedvezményben megnyilvánuló támogatást biztosít a beruházó vállalatok számára. Ezt többen is igénybe vették, akik Nyíregyházára hozták fejlesztéseiket – tette hozzá a külügyminiszter. A támogatási rendszeren különböző változásokat vezettek be, így még kedvezőbbek a feltételek: a minimális beruházási értéket a megyeszékhelyeken 5, a járási székhelyeken szintén 5, minden más településen pedig 3 millió euróra csökkentette a kormány. Természetesen nemcsak külföldi, hanem magyar vállalatokat is várnak még Nyíregyházára, a rendelkezésre álló 420 hektárnyi területre.