Januártól a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a minimálbér a 15 százalékos ugrás nyomán 127 500 forint lesz. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig a 25 százalékos emelés után eléri 161 ezer forintot. Bár a cafeteria részeként, kedvezményes adózás mellett 100 ezer forint készpénzt adható, a szakértők a béren kívüli juttatások visszaszorulására számítanak, mivel a szabályozás összességében szigorodik, az adóterhelés pedig nő.

Több cafeteriaelem, az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás kikerült a kedvezőbb körből. A közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A családi otthonteremtési kedvezmény szabályai tovább enyhülnek. Többek közt a tervezőasztalról értékesített ingatlanokra is igényelhető a csok, már az ingatlan használatba vétele előtt.

[REKLAM]

Az új szabály szerint a gyermeket 25 éves korig, a magzatot pedig már 12 hetes korától figyelembe lehet venni az igénylésnél. Az érvényes szabályok szerint 2017. január elsejétől 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak, illetve egyebek közt az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadéka. Fontos tudni azonban, hogy novemberben várhatóan nyugdíjprémiumot kell majd fizetni a gazdasági növekedés miatt, ráadásul valószínűleg felülteljesül az 1,6 százalékos infláció is, ami szintén utólagos nyugdíjemelést hozhat majd.

Tovább csökken a diákhitelek kamata a következő fél évben. A Diákhitel Központ ugyanis 3,35 százalékban határozta meg a szabad felhasználású Diákhitel-1 kamatát. Ezzel a kamat a rendszer tizenöt éves fennállása legalacsonyabb szintjére süllyed.

Szoboszlai Tibor

(Fotó: internet)