Beszélgetés Kiszelly Zoltánnal a migrációs feszültségekről

A fórum előzeteseként egy beszélgetést olvashatnak Kiszelly Zoltánnal.

 

Sikertelen (migráns) integráció a kárunkra?

 

Németországban már elfogadták azt az integrációs törvényt, mely feltételekhez köti a bevándorlók hosszabb ott tartózkodását – idézte fel szerkesztőségünknek Kiszelly Zoltán politológus, s ezzel kapcsolatban kiemelte: ezt próbálják ajánlani Európának, így közvetve nekünk is, noha az eddigi tapasztalatok nem éppen a beilleszkedés sikeréről szólnak.

A szombaton Nyíregyházára érkező Kiszelly Zoltán azt mondta: az ottani társadalom igénye is volt, hogy valami történjen, hiszen a német nagyvárosokban élők egyre több bűncselekménnyel, erőszakkal, szexuális zaklatással találkoznak, melyek jelentős részét „bevándorló hátterű” személyek követik el.

 

Nem tartóztathatók fel

 

Az integrációs törvény egyebek mellett kötelező nyelvórákat és egyéb oktatást ír elő, s megpróbálja „röghöz kötni” a migránsokat. Azaz a kelet-németországi elhagyott panellakásokba telepítenék őket, s elvileg – amíg nem kapnak munkát – korlátozva lenne a mozgásuk. Persze, ez erősen kétséges a politológus szerint, hiszen ismerjük a friss lettországi példát: az általuk „átvett” 23 menekült vagy alternatív státuszt kapott bevándorlóból 21 elhagyta az országot, miközben a lettek továbbra is fizetik a segélyüket.

 

Analfabetizmus, elméleti tervek

 

Az is kérdéses, hogy a munkaerőpiacon – mely az egyetlen érv „mellettük” a munkaerőhiány miatt – hogyan sikerül elhelyezni ezeket az embereket, akiknek a döntő hányada (például jórészt az Észak-Afrikából, Afganisztánból, Pakisztánból érkezők) analfabéta. Így csak papíron működik az integrációs képlet, ráadásul az eddigieknek csupán 5–10 százaléka talált számára is végezhető munkát, azok is főként minimálbérrel. Mindezt ráadásul a befogadó országnak kell finanszírozni. Kiszelly Zoltán kiemelte: egyre jelentősebb a németek felháborodása, hogy ez a „beruházás” egyáltalán nem, vagy csak lassan térül meg, miközben párhuzamos társadalmak alakulnak ki, olyan bevándorlók lakta zónákkal, ahová fehér embereknek nem ajánlatos belépni.

 

Akarjuk őket?

 

Végül feltette a kérdést: – Akarjuk-e, hogy mindez Magyarországon is megvalósuljon? Ugyanis, ha ránk erőlteti az unió vezetése a kvótacsomagot, tömegesen kellene nekünk is befogadnunk és „integrálnunk” általunk nem hívott migránsokat. Ha pedig elutasítjuk, fejenként fizethetünk utánuk 250 ezer eurót (kb. nyolcvanmillió forintot). Ez pedig lehet, hogy pont egy felzárkózásban lévő térségtől, például Szabolcs megyétől és Nyíregyházától szívná el a fontos fejlesztési forrásokat...

(Fotó: hirado.hu)