Kocsis Fülöp érsek metropolita és más egyházi méltóságok áldása mellett elhelyezték a koszorút a Görögkatolikus Egyháztörténeti Múzeum legfelső szintjén. A szerkezetkész épület a Bethlen Gábor utcán, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola szomszédságában, várhatóan jövő év pünkösdjén nyithat ki. A kettő-, illetve négyszintes épületben kiállítóterem, könyvtár, múzeum, tanulmányi ház, restaurátorműhely és múzeumpedagógiai foglalkoztató is lesz.

Nyíregyháza Kulturális Negyedében – az újratervezés után – tavaly október 2-án elhelyezték a Görögkatolikus Egyháztörténeti Múzeum alapkövét. Áprilisra aztán látványos lett az építkezés, augusztus utolsó napjára pedig szerkezetkész az épület. Kikerülhetett a 4. szintre a bokréta. Természetesen áldás és imádság után.

„Most ez a közösség, a görögkatolikus metropólia, elhatároztuk, hogy kimetszünk egy darabot a térből, és azt elfoglaljuk magunknak. Aztán az jutott eszembe, hogy ez nem igazán elfoglalás, hanem valamit azért építünk, hogy visszaadjunk ennek a közösségnek. Visszaadjuk a görögkatolikus felekezetnek, az egyház tagjainak a saját múltjuk mélyebb ismeretét, egy nyitott kulturális teret a város lakóinak és minden Nyíregyházára érkezőnek” – mondta köszöntőjében a projekt szakmai vezetője, dr. Szabó Irén.

Az ember mindig is annak a tudatában volt, hogy ha valamit elvesz a teremtett világból, azért áldozatot kell bemutatni. Az építő áldozat mindig is része volt mindenfajta emberi kultúrának – folytatta a projektvezető, és felkötötte az örökzöld koszorúra az első szalagot.

Aztán következett az érsek.

„Sokat dolgoztunk azért, hogy az alapokat megteremtsük anyagi értelemben és szellemi értelemben egyaránt. Jelentős anyagi támogatást kaptunk a magyar államtól, és ez tette lehetővé, hogy az álmunkat megvalósítsuk. Sokat töprengtünk azon is, hogy hol legyen ez a múzeum. Ahogy rektorhelyettes úr, Seszták István atya említette, a múzeum munkája szorosan összefügg majd a teológiai kutatásokkal, teológiai munkával. Ez nemcsak oktatást jelent, hanem kutatási munkát is. Ezért kézenfekvő volt, hogy a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolánk tőszomszédságában vegyük meg ezt a telket, itt építsük fel ezt a múzeumot. A múzeumhoz Tanulmányi Ház is csatlakozik, kutatóprogramok és pedagógiai programok lesznek. Nemcsak bemutatjuk az értékeinket, hanem erről, ennek kapcsán sok új ismeretet is tudunk közzétenni, vagy magunk tudunk szerezni” – nyilatkozta az épülő intézményről Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye érsek-metropolitája.

Mindenki felé nyitott az épület. Nemcsak várnak, de hívnak is majd diákokat és felnőtteket egyaránt, hogy megismerjék a keleti egyház gazdag kincsestárát. Elszánás és megalkuvás is szükséges volt a tervekhez, az építkezés megindításához.

„Rengeteg vágy, rengeteg csalódás, rengeteg öröm. Ez egy hosszú út volt. Több alternatíván keresztül sok-sok egyeztetéssel egyházon belül, városon belül, tervezőcsapaton belül, de végül is az eredmény úgy érzem, hogy egy közös akaratot tükröz” – nyilatkozta Balázs Mihály Ybl-díjas építész.

Három funkcionális egység kerül az épületbe a közel másfél milliárdos beruházás nyomán. Tanulmányi Ház, a vendégtanárok kutató- és szálláshelye. Maga a múzeum, az egyháztörténeti gyűjtemény is itt kap helyet, és lesz egy nagy közösségi tér, a kiállításokkal. A központi épület négy, míg a két oldalszárny két-két emeletes.

Most a legszeretettebb ez az épület számomra – fogalmazott a tervező –, aztán majd az utókor dönt ennek értékéről. A tervek szerint 2022 pünkösdjén nyitja meg kapuit az intézmény, akkorra már a helyükre kerülnek a könyvek és műtárgyak, és belakják a kutatószobákat is.