Hogy ne várasson magára azonban sokat az, hogy kikerüljenek az iskolapadokból az új Jedlik Ányosok – elsõ villanymotor megalkotója –, vagy éppen a Bródy Imrék – az õ nevéhez kapcsolódik a nemesgázzal töltés ötlete –, a probléma orvoslása érdekében õrületes show-kkal és versenyekkel célozzák meg a diákokat, hogy a fizika még emberközelibbé váljon számukra... Nyíregyházán is! (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. június 2-ai számában)

Így volt ez a közelmúltban megtartott Bródy Imre Országos Fizika Kísérletversenyen is, aminek a Nyíregyházi Egyetem épülete adott otthont.

A HATÁRON TÚLRÓL IS

Maga a megmérettetés alapötlete egyébként már közel 10 éves múltra tekint vissza. A versenyt eredetileg még Kiss Lászlóné, a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatóhelyettese indította „Aranyos Fizika” néven. Az idõk folyamán azonban országossá nõtte ki magát a verseny – sõt még a határon túlról is érkeznek résztvevõk –, s mára már a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, valamint a Nyíregyházi Egyetem szervezésében rendezik meg, Bródy Imre Országos Fizika Kísérletverseny néven.

A diákokra persze nem mindennapi megmérettetések vártak, több kategória közül is választhattak. Építhettek szélkereket, hõerõgépet, hajítógépet, óriás méretû trebuchet-t (katapult), vagy éppen egy saját készítésû elektronikai eszközt, de bemutathatták kedvenc fizikai kísérletüket is – tájékoztatta szerkesztõségünket dr. Beszeda Imre, a Nyíregyházi Egyetem oktatója.

HŐLÉGBALLONTÓL A SZÉLKERÉKIG

– Nagy népszerûségnek örvendett a hajítógépmodell építése, amivel egy teniszlabdát kellett elhajítani a lehetõ legnagyobb távolságra. Az elsõ néhány évben is rengetegen jelentkeztek rá, viszont egyre komolyabb és erõsebb hajítógépeket készítettek a versenyzõk, amikkel néha a 100 méteres távolságot is elérték – és ezek már veszélyesek voltak –, így szigorítottunk a kiíráson, és csak „trebuchet” típusú hajítógépet lehetett készíteni, ami maximum 10 kilogramm súllyal mûködhetett. Ezzel csak kb. 30–40 méterre tudták eldobni a labdát. A hõlégballonok legfeljebb 60 literes szemeteszsákból készülhettek. A zsákban levõ levegõt fel kellett melegíteni, majd fölengedni. Az gyõzött, akinek a modellje hosszabb ideig tartózkodott a levegõben. Közkedvelt még a teheremelõ elektromágnes készítése is, amit egy 4,5 V-os laposelemmel lehetett mûködtetni. Az nyert, aki nagyobb terhet tudott vele fölemelni, de kiemelhetném a hõerõgépmodellek építését is, amik újrahasznosítható anyagok felhasználásával készültek.
A versenyzõknek több hónap állt rendelkezésére a felkészülésre. A gyõztesek között mintegy 250 000 forint értékû tárgynyereményt osztottak ki.

„EMBERKÖZELI" FIZIKA

– Ellentmondásos tény, hogy bár jelenleg nagy hiány van természettudományos és mûszaki végzettségû szakemberekbõl, a felsõoktatásban az utóbbi években a természettudományok területén mégis hallgatói létszámcsökkenés volt tapasztalható. A probléma orvoslása érdekében olyan rendezvényekkel, elõadásokkal, kísérletbe¬mutatókkal és fizikakísérlet-versenyek szervezésével célozzuk meg a közép- és általános iskolásokat, melyeken lehetõséget biztosítunk az érdeklõdõ diákok számára, hogy ötleteiket konkrét formában is megvalósíthassák, tehetségüket kibontakoztathassák, és a kísérletezés élményét megtapasztalják. Úgy gondoljuk, hogy ezek hatására a fizika „emberközelibbé” válik és nem fogják elveszíteni érdeklõdésüket – tette hozzá dr. Beszeda Imre.

(Szerzõ: Bruszel Dóra)

 (Fotó: A hajítógépekkel negyven méterre is el tudták dobni a labdát)