Volt búvóhelye hajdani szegénylegényeknek, termeltek innen agyagot a Barzó-Vojtovits-féle téglagyárakhoz, szolgált strandként, használták szemétlerakóként, de híres arról is, hogy itt tanult meg úszni Balczó András öttusa olimpiai bajnok. Az elhanyagolt, belvíz sújtotta, mocsaras területből mára Nyíregyháza „Central Parkja” lett, ahol gyalogossétányok, rekortán futópályák, térbútorok, játszótér, sütő-főző helyek, mosdók, lombos fák, és többek között streetballpálya csalogatja a természetkedvelőket. Polgármesteri sorozatunk első részében – melynek során bemutatjuk a városvezető szemszögéből a Nyíregyházán tudatosan egymásra épülő fejlesztéseket, azok logikáját, tervezettségét – ezúttal a Bujtosi Városligetről beszélgettünk dr. Kovács Ferenccel.

Sportpályák és játszótér teszi multifunkcióssá a parkot

Ha ma egy turista Nyíregyházára érkezik, a TOP látnivalók sorában biztosan ott szerepel az állatpark, a fürdők, a zenélő szökőkút, a skanzen, a virágos belváros, a Kulturális Negyed – és újabban a Bujtosi Városliget is, amelynek különlegessége, hogy a területén található öt tónak köszönhetően hatalmas vízfelülettel büszkélkedhet. A korszerű, számos szolgáltatást kínáló, 21. századi színvonalú közpark nem csak a turistákat vonzza: a városlakók egyik kedvenc pihenőhelye is lett. De hogyan lett a magára hagyott, mocsarassá vált területből a „mi Central Parkunk”?

Legendák övezik

A helytörténetet kedvelő, az ide érkező vendégeknek erről szívesen mesélő polgármester visszaidézte, a legenda szerint a Bujtos a bujkáló hajdani szegénylegényekről kapta nevét. A mocsaras terület mai arca a 19. században kezdett el formálódni, amikor a Barzó-Vojtovits téglagyárakhoz innen termelték ki az agyagot, ahol gödrök keletkeztek, amelyek aztán vízzel telítődtek, s összesen 11,5 hektár vízfelület jött így létre.

Egy szigetnyi természet a város szívében

Ami ma természetes, 13 éve elképzelhetetlen volt

– Az 1990-es évek második felétől a Bujtos utcán, tehát a tavak szomszédságában élek, rengeteg szállal kötődöm hozzá. Most már természetes, hogy amikor a szokásos kerékpártúráim során érintem a városligetet, le tudok ülni a lombos fák árnyékában egy padra és látom a játszóteret, a kiépített sportpályákat, vagy éppen használom az Örökösföldről bevezető járdát. De könnyedén el lehet már jutni ide a lakótelep felől a közben megépült Család utcai körforgalomnak köszönhetően, míg a másik oldalról az idén átépült Belső körút – László utcai csomópont jelent könnyebbséget a gyalog, biciklivel vagy autóval érkezőknek. Ebből is látszik, amit gyakran hangoztatok: az utóbbi bő évtized fejlesztései tudatosak, s nem fatális véletlenek sorozata... De nem volt ez mindig így! Másfél évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy egyszer itt városliget épüljön ki

– emlékezett vissza dr. Kovács Ferenc polgármester.

Elhanyagoltság után kármentesítés

– A Bujtoson hemzsegtek a szúnyogok, állattetemek és szemét volt a tóban. Nagyon elhanyagolt állapotok uralkodtak a területen, a nemtörődömség és a lepusztultság mutatkozott a város lehetőségekkel teli szívében, koncepció és állagmegóvás nélkül, a sorsára hagyva az értékes területet. Ilyen volt a korábbi „gondos” városvezetés és városüzemeltetés... 2011-ben, amikor hozzákezdtünk a Bujtos felújításához, sokan talán nem tudnak róla, de leromlott állapotuk miatt óriási veszélyben voltak a tavak. Többéves kármentesítő programnak köszönhető, hogy végül sikerült életben tartani. Ezt követően kezdhettünk csak bele abba, ami ma már természetes és szemmel látható a nyíregyháziaknak: egy olyan multifunkciós, ligetes faállománnyal, cserjékkel, egynyári és évelő virágokkal teli közpark létrehozásába, ahová jó kijönni és amire büszkék lehetünk a hozzánk érkező turisták előtt is.

Valódi városliget

– Mára eljutottunk oda, ami a Kulturális Negyed esetében is megtörtént – mely a Bessenyei és a Benczúr terek által határolt rekreációs övezetet jelenti –, egy elhanyagolt közparkból Bujtosi Városliget született. Az előbbi és utóbbi is a saját névadásom, hiszen büszkék lehetünk értékeinkre! Aki járt valaha New Yorkban, annak ismerős lehet a helyszín: tréfásan fogalmazva ez Nyíregyháza „Central Parkja”, hiszen még toronyházak is látszódnak a háttérben, csak éppen ezek nem a New York-i felhőkarcolók, hanem az örökösföldi tízemeletesek...

Fókuszban a természet

– Ma már nagyon sokan járnak ki a Bujtosi Városligetbe, mindez azt mutatja, hogy a városlakók szeretik. Ehhez azonban az kellett, hogy a környezetünk megőrzésével rendbe hozzuk a teljes területet. Mi nem csak beszélünk róla, a természeti környezet megtartása, fejlesztése valóban elsődleges számunkra! A Bujtosi Városliget rekonstrukciója során megújult a zöldfelület, átépültek a meglévő salakos burkolatok, és tanösvényi szórakoztató elemet helyeztünk el. A NYÍRVV pedig jó gazdája az egésznek, figyelve a vízminőségre, a haltelepítésre is, mert kedvelt horgászparadicsom is a környék.

Dr. Kovács Ferenc polgármester szívügyének tekintette a sorsára hagyott, elmocsarasodó tórendszer városligetté alakítását – fásítási programja ezen a helyszínen is nyomot hagyott

Közösségi tér, sportos élményelemekkel

– A városligetben a futók, kocogni vágyók örömére majd másfél kilométer hosszú gumiburkolatú futópálya készült, mely például a népszerű Csillagfutás helyszíne, a sportolni vágyók részére pedig két röplabdapálya készült, de a kosárlabdapálya is közkedvelt, sokan használják a kondi­parkot, nagyméretű trambulinokat is elhelyeztünk. A gyalogoshíd megújult, stégek, piknikpadok, tűzrakóhelyek kerültek ki, s itt is állítottunk töltőpontot. A játszótér környezetében gyeprácsos parkoló létesült – erre vannak további terveink –, megújult a színpad, a terület biztonságát szolgáló kamerarendszert is telepítettünk, mint a város még számos pontjára.

Fontos „apróság”

– Szeretném kiemelni azt is, ami évtizedekig nemhogy tervekben, de még álmokban sem szerepelt a városban: akadálymentes mosdó létesült, hogy ne kelljen szorongania a pihenni vágyóknak. Megjegyzem, erre figyeltünk a Benczúr tér és Sóstó fejlesztésénél is.

A nyilvános illemhely hiánypótló apróság, de fontos

– Emlékszem, amikor még korcsolyázni jártunk oda az azóta már felnőtt gyerekeimmel. Mindig betettem az autóba a lapátot, azzal kapartam le a havat a tóról, de vittünk seprűt és vágóeszközt is a nád miatt. Mostanra tél nincs, viszont Városi Jégpályával rendelkezünk – az évtizedekig tartó korábbi hitegetés helyett a kormánnyal összefogva cselekedtünk, 2018-ra elkészült a korcsolyázók örömére.

Belvízből csapadékvíz-elvezetési stratégia

– A Bujtos vizenyős terület, de ez a város több részére is érvényes – volt. Elhanyagolt rendszert örököltünk ugyanis 2010-ben, akkor a település egyes részein mintegy kétszáz házat veszélyeztetett a belvíz, illetve a csatornák hiánya. Az önkormányzat ezért átfogó megoldási koncepciót dolgozott ki, ennek keretében készült el 2012-ben a belvízprogram, majd kezdődhetett meg a kivitelezése hazai és uniós pályázati támogatások segítségével. Korábban szinte ismeretlen fogalmak váltak valósággá: záportározók, modern csapadékcsatornák, átemelők, szintén egy tervezett stratégia elemeiként. 2013-ban a  Bujtosi Városligetben  megépült nyílt és zárt medrű záportározó mellett megtörtént a város fő befogadójának, a városi I. csatornának a mederbővítése az Igrice befogadótól az Ibolya utcáig; s több helyen átereszek is épültek. A pályázatban végrehajtott beavatkozások a meglévő vízgyűjtő rendszer szűk keresztmetszeteinek feloldására irányultak. Az intézkedések eredményeként a megnövekedett vízhozamok most már zavartalanul elvezethetők a városi csapadékvíz-elvezető rendszer vízgyűjtő területéről.

A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztésének látványos elemei készültek a Bujtoson

– 2011 júliusáig a hivatali autómban mindig benne volt a gumicsizmám, ugyanis minden héten jártam ki azokra a mélyfekvésű helyekre, ahol gondot okozott a belvíz. 11 utcában védekeztünk a víz ellen homokzsákokkal, voltak helyek, ahová a mentő sem tudott bemenni.

A nyíregyháziaknak készült

– A Bujtosi Városliget fejlesztéssorozata is döntően pályázati forrásokból valósult meg, ugyanakkor itt is hozzájárultak egyes elemekhez a nagyfoglalkoztatók, valamint hazai középvállalkozások. Mindig előtérbe helyezem a tervezés és a pénzek felhasználása során, hogy a nyíregyháziak testi-lelki-szellemi felüdülését szolgálja, ehhez figyelembe vesszük a lakossági ötleteket is. Ezért születtek újjá a közösségi terek, s lett vonzóvá a belvárosi Kulturális Negyed, a belváros és Sóstó is.

A rekortánpálya itt is a közösségi sportolást szolgálja, mint Sóstón, az Atlétikai Centrumban, a Bessenyei téren, a Malomkertben és Nyírszőlősön

Személyes és emberközeli

– Visszagondolva a hosszú éveken át tartó beruházás­sorozatra, elmondható: személyes élmények is épültek bele, hiszen fontos volt, hogy emberközeli legyen. Például amikor leültem beszélni a tervezőkkel, végigvettük: ha valaki az Örökösföldről akar eljönni a Bujtosra, milyen útvonalon teheti meg? Korábban kiépült járda sem volt. Vagy aki a gyorséttermi étkezés után tenne egy sétát a tó körül, hová dobja ki a szemetet? Szelencék is kellettek. Hová üljenek a kisgyermekes szülők, a szerelmespárok, az idősek? Ehhez padok szükségesek, azokhoz pedig árnyék, amit a polgármesteri fásítási programban – ez egy másik fontos stratégiánk – biztosítottunk.

Ma már bármikor megyek ki a városligetbe, azt látom, hogy egy olyan modern park jött létre, ami emberközeli és amit szeretnek, használnak a városlakók.

Nyáron gyönyörű látványt nyújt a tóból 10 méter magasra lövellő szökőkút – ami egyébként a látvány mellett a tó állagának is jót tesz –, a tavirózsák és a kandeláberek fénye is. Ezeket a fotók sem tudják visszaadni. Látni és érezni kell!

A szökőkút egyszerre látványelem és a vízminőséget is szolgálja

Nagybetűs Nyíregyháza

– S mivel a helyszín méltó lett rá, a város imázsfeliratát is itt, az egyik szigeten helyeztük el az ilyen értelemben zsúfolt belváros helyett, a gondolkodásunknak megfelelően természetes anyagból: fából. Azóta is népszerű szelfizőhely, s a liget részeként esküvői fotózások egyik helyszíne is.

A nagybetűs Nyíregyháza szelfipont látványos hátteret nyújt