A cethalvadászat folyamatát mutatja be egy hamarosan nyíló kiállítás. A fotós Juhász Katalin a Feröer-szigeteken örökítette meg ezt a nem mindennapi munkát. A tárlat a vásárosnaményi természetismereti centrumban várja majd a látogatókat szeptember 26-tól, amelyhez előadássorozat is készült „A fenntarthatóság megjelenési formái a vadászat különböző területein” címmel. Nyíregyházi középiskolások is regisztrálhatnak a programra.

Hét elején kezdett el dolgozni a fotós Juhász Katalin és a vadvilág kiállítás kommunikációs referense, Bodnár-Enyedi Zsolt ezen a nem mindennapi tárlaton. Ahogy elkezdték kipakolni a fotókat a teremben, először úgy tűnt, hogy a Feröer-szigeteken készült tájképekből láthatnak majd néhányat a látogatók. Ettől viszont egy sokkal érdekesebb folyamatot mutatnak be a képek, több mint húsz fotón láthatjuk a cethalvadászat folyamatát.

Cethalvadászat

Az Atlanti-óceán északi részén található szigetcsoport lakóinak mindössze 20 perc áll rendelkezésükre, hogy biztosítani tudják az egész télre való halmennyiséget a vadászat során. A fotós Juhász Katalin másfél éves szervezés után jutott el a Feröer-szigetekre, ahol a helyiek spontán meghívására vehetett részt és örökíthette meg a cethalvadászatot. Bár az élmény sokkoló volt a fotós bevallása szerint, az ott élők számára ez egy nagyon fontos feladat, amelyen az egész család részt vesz.

„Azt gondolom, hogy Magyarország nagyon kivételes helyzetben van a természeti adottságokat illetően, de most mindenki egy picit képzelje oda magát. 18 kavicsos szigetre, ahol nincs semmi, nincs mezőgazdaság, némi birkalegeltetés van, nincsenek olyan adottságai, mint nekünk, és mégis élni akarnak. Több száz évig talpon maradtak és ez az egyik legfontosabb esemény, hogy ezeket a nagy halakat elejtsék, és ebből tudjanak télen táplálkozni. Télen, ha zord a tenger, akkor zord a tenger, ott a halászok olyankor nem tudnak kihajózni, ahhoz kell nyúlni, amit betárolnak. Ez egyszerűen a feröeriek mindennapjainak, a munkájuknak egy része, amit én most be tudok mutatni. Ezzel azt a hatalmas különbözőséget szeretném megmutatni, hogy nekünk valószínűleg sokkal egyszerűbb dolgunk van, amikor a megélhetésünket igyekszünk biztosítani, mint ennek a 38 ezer embernek évről évre azok között a zord körülmények között” – mesélte Juhász Katalin fotográfus.

Fenntarthatóság és vadászat

A fotókiállításnak a vásárosnaményi Természet és Vadvilág – Dioráma Kiállítás és Természetismereti Centrum biztosít helyszínt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen tavaly, a vadászati világkiállítás apropóján nyílt meg a kontinensünk egyetlen vadvilág diorámája, amely közel kétezer négyzetméternyi területen 200 darab preparátumot és 800 darab gím-, dámszarvas, őz és muflon trófeát tartalmaz.

„Itt tudjuk bemutatni a látogatóinknak, az érdeklődőknek, hogy mit jelent a fenntarthatóság, mit jelentenek azok a folyamatok kezdve a genetikától, kezdve, amit egy vadásznak tudni érdemes a vadbetegségek részeit, a vadbetegségek megjelenését, hogy lássák azt is a látogatóink, hogy nem csak abból áll a vadászat, hogy kimegyünk és elejtjük, hanem abban benne van az élőhelymegőrzés, a vad etetése, védelme, a vadtól való védelem, hiszen a mezőgazdasági területeket ugye mind-mind felügyelnünk kell, hogy a vad abban ne tegyen kárt” – nyilatkozta Bodnár-Enyedi Zsolt, a Természet és Vadvilág – Dioráma Kiállítás és Természetismereti Centrum kommunikációs és ismeretterjesztési referense.

A fotókiállítást és a vásárosnaményi vadvilág diorámát szeptember 26-a és október 8-a között egy előadássorozat keretében lehet megtekinteni, a csoportoknak előzetes regisztrációra van szükség, a célközönség elsősorban a középiskolások.