A Mészöly Miklós Emléknapon vette át a néhai íróról elnevezett díjat Csabai László, nyíregyházi irodalmár. A szekszárdi Kulturális Központban, az egykori zsinagógában, majd a Babits-ház mellett berendezett Mészöly Miklós házban zajlottak az ünnepi események író-olvasó találkozóval és dedikálással fűszerezve. 

Márton László, Darvasi László, Péterfi Gergely, Zalán Tibor, Borbély Szilárd vagy mondjuk Szvoren Edina után kapta meg a fiatalabb nemzedék körébe tartozó Csabai László a díjat, Szekszárd város és a Mészöly Egyesület kitüntetését. A Magvetőnél tavaly megjelent A vidék lelke című novelláskötetét, s persze az eddigi életművét díjazták. A 21 hármasnovellából álló sorozat a múlt század végi nyírségi emberek szenvedéstörténetét dokumentálja, melyet vagy a témák vagy a szereplők, illetve a környezet kapcsol egybe. Ez az anekdota gyűjtemény vegyes műfajú alkotás.

Átmeneti műfaj a regény és a novella  között, mert aki végigolvassa mind a 21 történetet, látja, hogy egy fő koncepció is van, mely a hármas novellákról hármas novellákra egyre inkább szembetűnik. Ez a koncepió nem más, mint az ország egy részének, a Nyírségnek, Nyárligetnek és kisebb részben a Beregnek a bemutatása az 1930-as évektől a jelenig.

 - magyarázta Csabai László.

Csabai László első elbeszéléskötete A hiéna reggelije volt, majd elkészült a Száraz évszak. Aztán jöttek a Szindbád regények. A Magvető Kiadónál megjelent sorozat mindhárom könyve  - a Szindbád a detektív, a Szibériában és a forradalmár - jelentős szakmai és közönségsikert aratott. Békés Pál és Artisjus-díjat hozott a szerzőnek.

Valóban, tágan értelmezett fiatal íróknak szokták ezt a díjat adni. A határ 45-50 év. Egy prózaíró esetében ez még fiatal kor. Azt szokták mondani, hogy 40 év alatt nem lehet prózát írni - ebben nyilván van egy kis túlzás -, de a költők 20 évesen kezdik írni a nagy műveiket, a prózaírók  inkább csak 40 évesen. Meg kell érni rá, tapasztalatot kell gyűjteni. Szóval arról van szó, hogy ennek a Mészöly Miklós-díjnak a lényege az, hogy egy olyan írónak adják, akinek a műveiben nagyon hangsúlyosan jelen van a szülőföldje, vagy az a természeti, társadalmi és épített környezet, amiben él, vagyis aki a saját vidékének a hiteles tolmácsolója. Tehát úgy látták, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, különösen a Nyírségnek és a Beregnek én vagyok ez. 

Tulajdonképpen kész a Szindbád negyedik kötete, melynek helyszíne és témája még tabu, aztán tulajdonképpen ajánlható lehetne egy újabb novelláskötet is, fogalmazott a Mészöly Miklós-díjas Csabai László. Tapasztalatai szerint azonban meg kell várni az előző könyvek kifutását, úgy másfél évet, és akkor illik az olvasóközönség elé állni a következő könyvvel.