Az elmúlt években négy nagy projektben fejlesztette Nyíregyháza csapadékvíz-elvezető hálózatát az önkormányzat, valamint további tíz jelentősebb útfejlesztési projekt is tartalmazott csapadékelvezetés hatékonyságát növelő beruházást. Összességében több mint tízmilliárd forintot fordítottak a hálózat bővítésére egy évtized alatt.

Múlt héten szinte minden nap esett az eső városunkban, a komor, olykor lehangoló időjárás Nyíregyháza csapadékvíz-hálózatát is próba elé állította. Csapadékcsatorna-építés szempontjából az elmúlt tíz év volt a leghatékonyabb időszak Nyíregyházán. Javarészt lokális problémákat oldottak meg, utcák csapadékvíz-elvezetését kezelték, valamint nagy befogadók kiépítését valósították meg az elmúlt évtizedben – nyilatkozta a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője.

Tízmilliárdos fejlesztés

„Az Igrice csatorna gyakorlatilag egy fő gyűjtője a városnak, hasonló főgyűjtője, mint a nemrégiben megépített Nyulastói csatorna. Ezeken a fejlesztéseken kívül nagyon sok olyan terület, városrész van, ahol a csapadékvíz elvezetését megvalósította a városvezetés, ilyen például Borbánya és Kistelekiszőlő is, de útépítésekkel együtt fel sem tudnám sorolni a sok helyszínt. Több tízmilliárd forintról beszélünk, amit gyakorlatilag csatornaépítésre fordítottunk” – nyilatkozta Pató István, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője.

Egy nagyszabású projekt keretében nyílt és zárt medrű záportározó épült a Bujtosi Városligetben, amelynek eredménye, hogy a megnövekedett vízhozamok zavartalanul elvezethetők lettek a városi csapadékvíz-elvezető rendszer vízgyűjtő területéről. Nagyszabású fejlesztések történtek a Malomkert és Borbánya környékén 2016 és 2018 között, az azt követő időszakban többek között a Kökény, a Csemete és a Korong utcákon, valamint szintén fontos beruházás valósult meg a Színház utcában is.

Hálózatbővítés útfelújítások mentén

Az évek alatt tíz jelentősebb útfejlesztési projekt is tartalmazott csapadékelvezetés hatékonyságát növelő beruházást a városban

„Az, hogy egy lakóutcát úgy építsünk meg, hogy annak meg legyen oldva a csapadékvíz-elvezetés, az természetes, hiszen az engedélyeket máshogy meg sem kapjuk. Ezért tudom azt mondani, hogy azok a lakóutcák, amelyek nem kimondottan csapadékvíz-elvezetési programként indultak, hanem lakóutca fejlesztésként – nemrég fejeződött be például az ötmilliárdos útépítés –, ott is építettünk csapadékvíz-elvezetést. Ezeknek az újonnan megépített utcáknak keletkezett vizeinek vagy összegyűjtött vizeinek nem is igazán az elvezetését kellene megoldanunk, a városban egyre inkább az a cél, hogy helyben tartsuk a csapadékvizet, ezért szikkasztó alagutakat építettünk, illetve záportározókat, ez lesz most már az elkövetkező időszakban a nagy kihívás. Egyre több helyen van szükség záportározókra, tekintettel arra, hogy megváltozott az időjárás” – mondta az osztályvezető.

Azt már mindenki látja, hogy vannak időszakok, amikor hosszú heteken át nem esik az eső, aztán hirtelen, nagy mennyiségű eső esik – tette hozzá Pató István. Az elmúlt hét időjárása is bemutatta a fejlesztések pozitív hatásait, egy ilyen intenzitású csapadékot is tudott kezelni a rendszer, a városban sehol nem volt lényegesen nagy probléma, tette hozzá az osztályvezető. Ott okozhatott problémát a múlt heti időjárás, ahol még nem kapott aszfaltréteget a földút. Amennyiben szilárd burkolatú utakat tudnak majd építeni a jövőben, úgy azokon a szakaszokon is kialakítják majd a csapadékvíz-elvezetést.

Tanulmánytervek

A hálózat kialakításának első lépése egy koncepció készítése, amelyben kijelölik azokat a helyeket, ahol a legégetőbb problémákat tapasztalják – így történt ez Nyíregyházán is.

„Ezek a tanulmánytervek összefoglalva feltérképezik, hogy melyik vízgyűjtő terület a településen belül hova vezeti a vizet, hova kerül a csapadékvíz és melyik főgyűjtő milyen szükséges kapacitással kellene, hogy elvezesse azt a csapadékvíz-mennyiséget. Az elmúlt 10–15 évben a méretezési elvek is változtak a klímaváltozásnak megfelelően, ami a korábbi műszaki tervezői elveket is megváltoztatta. Régebben egyéves csapadékvíz-gyakoriságúra kellett méretezni ezeket a csatornákat, most már ott járunk – közben volt egy kétéves időszak is –, hogy most már négyéves ilyen gyakoriságot kérnek azok a szervezetek, akik bírálják a terveket, és néha bizony vannak olyan záporok, amik ezt is túllépik” – nyilatkozta Major Zoltán vízépítő mérnök, a Körépterv Kft. vezető tervezője.

A szakemberek számára az is nagy kihívást jelent, hogy ne méretezzék túl ezeket a csatornákat.

Földrajzi helyzet

A város földrajzi helyzetéből adódóan, a sík terepen nehéz megfelelő lejtést adni a csatornának, hogy megfelelő vízsebességgel szállítsa a csapadékvizet. Ezért is van szükség a már megépített és megtervezett tározókra – tette hozzá Major Zoltán.

„A tényleg szélsőséges csapadéknál szerintem nehéz olyat csinálni a hosszú csatornák és a relatíve nem nagy domborzati szintkülönbségek miatt, ami folyamatosan el tudja vezetni azt a mennyiségű csapadékvizet, illetve nem tudunk olyan mély befogadót keresni vagy találni sem. Ezért kell tározó. Az iparterületeken már most is előírásszerűen záportározás zajlik, illetve a lakosságnál is szépen lassan el kellene ezt kezdeni. A burkolt felületek nagyságát próbálják meg csökkenteni vagy mielőtt kiengednék a csapadékvizet az utcára, próbálják meg elszikkasztani” – mondta a mérnök.

Pató István és Major Zoltán részletesebben is tájékoztatja majd a nézőket a fejlesztésekről, illetve azok műszaki paramétereiről a Nyíregyháza Most jövő heti adásában.