Az I. világháború idején játszódó zenés romantikus mű bemutatása nem akármilyen fegyvertény, hiszen Tasnádi István alkotásának eredeti verziójából négy országot érintő koprodukcióban It’s Showtime, Siberia! címen film készül Gérard Depardieu közreműködésével. Hogyan sikerült megszerezni a teátrumi bemutatás jogát? – kérdeztük először dr. Tasnádi Csabától, a darab rendezőjétől, színházunk igazgatójától.

A filmben Depardieu is szerepel

– Néhány éve a Csárdáskirálynőt rendeztem Nyíregyházán, aminek a testvérem, István volt a dramaturgja. Az előkészületek során – sok egyéb dokumentum mellett – megismertük a fogolyszínházak történetét is, amely hallatlanul érdekes, szívbemarkoló, színpadért kiáltó anyag. Testvérem a mai napig megtisztel azzal, hogy ha megír egy művet, az elsők között mutatja meg nekem, így jó két éve filmforgatókönyvként olvastam az ötlet nyomán írt alkotást. Ismerem annak a cégnek a vezetőjét, aki elkészíttette a forgatókönyvet, s ők meglátták a színházi bemutatásban rejlő reklámlehetőséget, így gond nélkül megkaptuk az adaptáció jogát.

Teljes értékű alkotás született

Mint megtudtuk, bizonyos átdolgozásra szükség volt persze, amikor színpadra alkalmazták, hiszen az események hol Budapesten, hol Szibériában játszódnak, amit a teátrumban nehezebb megvalósítani, mint a filmen, ezért bizonyos eseményeket, jeleneteket kihagytak, másokat beemeltek... Így egy teljes értékű mű született, amely nem egyszerűen a filmforgatókönyv színpadi megjelenítése, lényegében a hungarikummá avanzsált legismertebb operetten keresztül egy új történetet ismerhetünk meg. Miről is szól a zenés játék? – kérdeztük.

További képekért kattintson a fotóra!

– Egy budapesti karmester az I. világháború alatt hadifogolyként elkerül egy szibériai táborba. A parancsnok operettrajongó, ezért felajánlja, hogy a következő fogolycsereprogram keretében a Csárdáskirálynőt előadó „művészek” hazajuthatnak szülőföldjükre. A darab során kiderül, sikerrel járnak-e… Teátrumunkban hagyományosan megemlékezünk egy-egy előadással a nevezetes, kerek évfordulókról: az idei, 2014/2015-ös évadban többek között a Pillangóval Móricz Zsigmond, Az ellopott futárral Rejtő Jenő munkássága előtt tisztelegtünk. A mostani premierrel a Csárdáskirálynő bemutatásának 100. évfordulójára és az I. világháború hőseire emlékezünk.

A női szerepeket is férfiak alakították

Akiket egykor hadifogolyként akár egészen Szibériáig vitt a sorsuk, azoknak a művészettel való foglalkozás egy reménysugarat jelentett a túlélésre. Nem volt senkinél kotta, szövegkönyv, hangszerek, de olyan népszerűek voltak Kálmán Imre melódiái, még az ellenséges táborokban harcolók között is, hogy a katonák fejből vissza tudták idézni azokat. Maradtak tárgyi emlékek, milyen remek kellékek, parókák születtek akkor, amelyek hihetetlen kitartásról, mestermunkáról tanúskodnak. Nők híján ezeket a szerepeket is férfiak alakították, akiket nem gúnyoltak, hanem tisztelettel vettek körül bajtársaik.

Csodás melódiák

– Senki ne várja egy az egyben a Csárdáskirálynőt, hiszen ennek más a története, ha köré építkezik is – figyelmeztet a rendező. – A csodás melódiák 90 százaléka felcsendül majd, ha egyik-másik csak egy motívum erejéig is, de alapvetően ez egy prózai mű. Ígéretesnek tűnnek a színészi alakítások, s természetesen kitűnőek a zenék. A drámai helyszín ellenére komikus jelenetekben sem lesz hiány, hiszen a bakancsokat a foglyok lábán körömcipők váltják fel, a kopasz fejekre pedig bodros parókák kerülnek...
A varázsfuvolában és A kőszívű ember fiai című előadásokban már megcsodálhattuk Bánki Ákos és Szöllősi Géza kitűnő látványvilágát. Most is segítenek majd a térben távol lévő jelenetek pillanatok alatti művészi megjelenítésében. A kiváló koreográfiára garancia az azt jegyző Ladányi Andrea, aki egyben rendezője is volt az ősz óta nagy sikerrel játszott Hairnek. A főbb szerepeket Illyés Ákos, Kuthy Patrícia, István István, Horváth László Attila, Nagyidai Gergő, Gulácsi Tamás, Horváth Sebestyén Sándor és Jenei Judit alakítja. Szerelmi szál is van persze a darabban, de ezt övezze titok a holnap esti premierig.

Sz. Kántor Éva

Fotó: Kohut Árpád