Ebben az évben ünnepeljük Nyíregyháza újratelepítésének 268. évfordulóját. Az önkormányzat által hagyományosan május 3. hetében megrendezett „Városnapok” programsorozat tekintettel a járványhelyzetre, ebben az évben is elmarad. Az önkormányzat és a megye vezetői csendes koszorúzással emlékeztek a jeles évfordulóra péntek délután. A koszorúzás után megtekintették a Jósa András Múzeum két új tárlatát.

A jelenlegi járványügyi helyzet miatt 2020 után idén is csendes koszorúzást szerveztek, hogy emlékezzünk Nyíregyháza újratelepítésének 268. évfordulójára. A virágokat a Városalapítók szobránál helyezte el a város és a megye vezetése péntek délután. Nyíregyháza az 1753-as kezdetek óta hatalmas fejlődést tudhat maga mögött, amelyek az elmúlt években még dinamikusabb és látványosabb javulást eredményeztek.

Vállalkozó szellem és akaraterő

Dr. Kovács Ferenc polgármester a koszorúzás után úgy nyilatkozott: a hagyományok ápolása, átadása és tudatosítása végig fontos maradt az elmúlt évtizedekben is, ezt ismernie kell minden generációnak, aki most itt él ebben a városban.

„Az a szellemiség, ami akkor jellemezte az újratelepítést – itt van mögöttünk a két szerződő fél, gróf Károlyi Ferenc és Petrikovics János, aki egy nemes ember volt, tehát ők nem egy hűbéri, jobbágyi körből jöttek és szabad felek akaratából egy szerződést kötöttek, 10 éves adómentesség és nagyon sok minden volt ebben a szerződésben. Tulajdonképpen lehet mondani, hogy telepesek voltak, vállalkozók mai fogalom szerint, egy ambiciózus fiatal társaság, akik otthont találtak és elindították Nyíregyháza fejlődését és ez már nagyon sok generáción keresztül ment, de fontos az, hogy az a szellemiség, az a függetlenség, vállalkozó szellem, az az akaraterő, az valahol Nyíregyházának a város szellemiségében most is megvan, ez viszi a várost előre” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

Központtá vált Nyíregyháza

Gróf Károlyi Ferenc és Petrikovics János voltak azok, akik megteremtették a lehetőségét annak, hogy a jelenben ebben a környezetben élhessünk, ők voltak azok, akik először közösséget teremtettek, ezzel pedig lerakták Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alapjait is – így nyilatkozott Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke.

„Ha valaki csak az elmúlt év történéseit veszi górcső alá, az láthatja, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül, milyen kulturális és turisztikai központtá emelkedett. Ezt az emelkedett szót szeretném mindenképpen kihangsúlyozni. Azt hiszem, hogy Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eggyé fonódott teljesen és biztos vagyok benne, hogy olyan jövőkép elé néz mind a város mint megyeszékhely és mind pedig a megye, amelyre nagyon sokáig lehetünk még büszkék. Azt az üzenetet, amelyet a városalapítók hagytak ránk, azt mi, jelen generáció kell hogy tovább vigyük, hogy majd a jövőben is büszkén tudjanak tekinteni Nyíregyházára és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére” – tette hozzá az alelnök.

Honfoglalás kori tárlatok

A koszorúzás résztvevői péntek délután átsétáltak a Jósa András Múzeumba, ahol megtekintették a pénteken nyílt Szabolcs vezér földje című tárlatot és az Elit alakulat című vándorkiállítást. A Kárpát-medence legnagyobb honfoglalás kori kiállításával várja újra a látogatókat a nyíregyházi kulturális intézmény. A több száz éves leleteket modern körülmények között, interaktív módon ismerhetik meg a látogatók.

„Kétféle szándék volt, az egyik az, hogy a képzőművészeti kiállítások után azért valami mást is mutassunk a nagyközönségnek. Tudjuk azt, hogy a Seuso-kincsek című tárlat nagy vonzóerőt jelentett ide a Jósa András Múzeumba is, ami egy régészeti kiállítás volt és szerettünk volna visszatérni, hogy egy nagyon jelentős régészeti kiállítást mutasson be a múzeum. Mi mást, mint ami a Jósa András Múzeumnak a leggazdagabb leletanyaga, az egymilliós műtárgyállománynak a legjelentősebb része régészeti tekintetben az a honfoglalás kori leletanyag és a bronzkori. Mind a kettőt szeretnénk megmutatni a közönségnek, most a honfoglalás kori anyaggal kezdtük” – mesélte az intézmény igazgatója, dr. Rémiás Tibor.

Újranyitás két kiállítással

A Nyíregyházára érkezett vándortárlat az év kiállításából készült, ami a miskolci Herman Ottó Múzeumból indult. A csíkszeredai bemutató után került most a Jósa András Múzeumba. Az Elit alakulat című kiállítást a Szabolcs vezér földje című tárlat fogja tematikailag kiegészíteni.

„A két kiállítás teljesen különálló, az hogy most egyszerre láthatja a nagyközönség, az részben véletlen is, különállóan készültek el. Viszont nagyon szerencsés így, mert kiegészítik egymást, ugyanis a jobb oldali teremben az Elit alakulatban a karosi temetőknek az anyaga van kiállítva, ez a Tiszától északra a jobb oldali partot jelenti, miközben a Tiszától délre, a Rétköz, a Nyíri-Mezőség temetőinek az anyaga látható a mi kiállításunkban” – mondta dr. Körösfői Zsolt, a Jósa András Múzeum régészeti osztályvezetője, a tárlat kurátora.

A vándortárlat november 14-ig marad a Jósa András Múzeumban, eddig lehet megtekinteni a Szabolcs vezér földje című kiállítást is.