A demográfia kihívásai címmel jelent meg előadássorozat a pandémia idején a Móricz Zsigmond Könyvtár YouTube-csatornáján. Az előadó Kerülő Judit szociológus, a Nyíregyházi Egyetem oktatója aktualizálja a 2021-ben rögzített felvételt. Új információt hoz a népszámlálás, és új élethelyzetet teremt a háború, az energiaválság és az infláció.

A demográfia az emberi populáció dinamikájával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változásra. A Móricz Zsigmond Könyvtár YouTube-csatornáján dr. Kerülő Judit előadását találják a témáról.

„2022 októberében, novemberében volt a legutóbbi népszámlás. Ez nagyon pontosan mutatja nemcsak azokat a tendenciákat, amik a halálozással, születéssel, házasságkötéssel kapcsolatosak, hanem a jövőt. Pl. ilyenkor tudjuk meg, hogyan alakul a népesség iskolai végzettsége, mely nagyon fontos tényezője a demográfiának. Gondoljunk arra, a nők iskolai végzettsége jelentősen befolyásolja pl. a születések számát. Ezek a népszámlálási adatok természetesen még feldolgozás alatt állnak. Ha minden igaz, 2023 végére erről már pontos képet tudunk. A demográfiában, mint az életünk más területén is, a Covid jelentős hatást gyakorolt. Itt is úgy elemezzük az adatokat, hogy Covid előtt – és legyünk optimisták – Covid után” – mondta dr. Kerülő Judit szociológus, a Nyíregyházi Egyetem oktatója.

Nemcsak a halálozást, hanem a házasságkötéseket, így a születést is befolyásolta a pandémia.

A statisztikai adatok szerint ma 9 millió 700 ezer ember él Magyarországon. 1980-ban volt ez a szám a legmagasabb, akkor 10 millió 200 ezren voltunk. Az adat újabb következtetéseket és jövőképet mutat a szakember, és persze a hétköznapi ember számára is. 

„Fél millió ember valahol eltűnt. Ennek egyik oka a születések számában keresendő. A jelentős csökkenés azért is fontos, mert ha nem születtek a ’80-as, ’90-es években fiatalok, nem lesz, aki szüljön manapság. A szülőképes nők aránya – ez a 15–49 éves korú nők aránya – jelentősen csökkent. Azt is szomorúan látjuk, hogy több százezer fiatal hagyta el Magyarországot. Ez nemcsak olyan mínuszt jelent, hogy ők nincsenek itt, valószínű, hogy a gyerekeik sem itt születnek majd. A halálozásban van javulás, de a 2021-es, tehát a covidos évhez képest. Ha 2019-et, a Covid előtti időszakot megnézzük, itt van növekmény, ami azzal függ össze, hogy a népesség öregszik” – fogalmazott a szakember.

Az adatok ismeretében érthető meg a demográfia tudományának és a népszámlálásnak a jelentősége. Nyilván fontos döntések, intézkedések születnek a számok és tendenciák szerint. A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, az energiaválság, de még a természeti katasztrófák is befolyásolják mindennapjainkat. A társas kapcsolatokat, az általános társadalmi morált, a munkafegyelmet, családalapítást, lakhatást, az idősgondozást. És persze lelki egészségünket, világlátásunkat, jövőképünket.