173 ezer jelzáloghitel-adós van jelenleg az árfolyamgátban, kis részük lehet azonban csak tisztában azzal, mi vár rájuk az elszámolások után. Az árfolyamgát véget ér és a döntő többség esetében a gyűjtőszámla is lezáródik, hiszen az elszámolás során visszajáró összeget először ennek, és nem az alaptartozásnak a terhére számolják el a bankok. Ezzel azonban nincs vége az ügynek.

DÖNTÉS ELŐTT AZ ÁRFOLYAMGÁTASOK

Az árfolyamgát megszűnése ugyanis nem jelenti azt, hogy a törlesztőrészlet most megugrana, ugyanis a forintosítási törvény szerint a januári szinten kell tartani a havi terhet egészen addig, amíg az árfolyamgát eredeti 5 éves időszaka tart. Csakhogy ebben az időszakban a rögzített törlesztőrészlet és a rögzítés nélkül elvileg fizetendő törlesztőrészlet közötti különbözet folyamatosan hozzácsapódik a tőketartozáshoz, ami később kellemetlen meglepetést okozhat. Ez ugyanis természetesen a törlesztőrészlet megugrását idézheti elő később. A megugrás mértéke nem lesz jelentéktelen, hiszen a nem fizetett tőketartozás nemcsak halmozódik, de kamatos kamatozódik is időközben.

KONZULTÁLJON A BANKJÁVAL

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a törvény szerint legfeljebb 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítés után, ugyanis, ha nagyobb mértékű lenne a növekedés, akkor a futamidőt kell megnövelniük a bankoknak. Akár egyik, akár másik szituációt azzal lehet elkerülni, hogy mielőbb jelzi az árfolyamgátas ügyfél a bankjának, hogy kéri a rögzített törlesztés megszüntetését. Ez bármikor kérhető. Ezzel ugyan megnőhet már rövid távon a törlesztőrészlet, de a növekedés mértéke várhatóan nem lesz drasztikus az elszámolás miatti tartozáscsökkenésnek és a kamatok alacsonyabb szintre való beállításának köszönhetően.

Sz. T.