Az Országos Mentõszolgálathoz évente hozzávetõlegesen 300 rosszindulatú vaklárma fut be. Van, amikor a betelefonáló csak gyönyörködni akar a kéklámpás autókban, de elõfordul olyan is, hogy éppen csak a szomszédját akarja fölébresztetni azok szirénahangjával. Ilyenkor azonban, lehetõség szerint, minden esetben eljárást kezdeményeznek ellenük, ugyanis az indokolatlan riasztások mintegy harminc-negyvenezer forintos fölösleges költséget okoznak kivonulásonként. Az anyagi kár azonban csak egy tényezõ, akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, hiszen a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá – hangsúlyozta Gyõrfi Pál, az Országos Mentõszolgálat kommunikációs és PR igazgatója, aki hozzátette, havonta átlagosan 20–30 esetben kezdeményeznek rendõrségi eljárást „rosszindulatú vaklárma” miatt. A megindított eljárások egy része pedig büntetéssel végzõdik.

PÁNIK IS OKOZHATJA

– Tapasztalataink azt mutatják, hogy a lakosság hiányos egészségügyi ismeretei mellett aktuális, alaptalan ijedtség, pánik is eredményezhet felesleges segélyhívást. „Vaklármával” (nem találunk beteget a helyszínen) gyakran találkozunk, ennek azonban gyakori oka az, hogy a bejelentõ nem várja meg a beteg mellett a mentõket, akirõl kiderül, hogy csak például ittasan lepihent, majd tovább is ment, eltávozott a helyszínrõl – magyarázta Gyõrfi Pál.

A tûzoltók is gyakran kapnak téves riasztást, vagy ami még rosszabb, szándékosan megtévesztõ jelzést. Téves riasztásról akkor beszélünk, amikor a bejelentõ rosszul méri fel a helyzetet és ezért hívja ki a tûzoltókat. Ilyenkor egyértelmû azonban, hogy nem a tûzoltóság megtévesztése a cél, és így a szabálysértés sem valósul meg. Szándékosan megtévesztõ jelzésnél viszont a bejelentõ a telefonhívása pillanatában is tudatában van annak, hogy nincs tûzeset vagy tûzoltói beavatkozásra okot adó egyéb káreset az általa jelzett helyen, ennek ellenére mégis bejelentést tesz, amelyre tûzoltóerõk indulnak el teljesen feleslegesen – magyarázta Dóka Imre tû. fõhadnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivõje.

SE TŰZ, SE ÉPÜLET

Lakóháztûzhöz riasztották a fehérgyarmati hivatásos tûzoltókat tavaly augusztusban Kisar településre, ahol a bejelentés szerint a Dankó utca egyik lakóháza égett teljes terjedelmében. A fehérgyarmati hivatásos tûzoltók elindultak a nyolc kilométerre lévõ településre, ám a náluk hamarabb kiérkezett rendõrök jelezték, hogy a megadott címen sem tüzet, sem tûzre utaló jelet nem látnak, valamint hogy az adott helyen egy lakatlan ház található. Éppen ezért a tûzoltóegységet visszafordították, a járõrök pedig keresni kezdték és percek alatt el is fogták a telefonálót.
– Azok, akik „szórakozásnak” tekintik a segélyhívó vonalakat, pórul járhatnak – tette hozzá. – A 2012. évi II. törvény alapján ugyanis szabálysértést követnek el és nemcsak pénzbüntetéssel, hanem akár elzárással is sújthatók. Mindezeken felül a tûzvédelmi törvény rendelkezései szerint a tûzoltással, mûszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére is köteles az, aki a beavatkozást igénylõ eseményt szándékosan okozta, vagy szándékosan megtévesztõ jelzést adott tûzesetrõl, balesetrõl – folytatta. Tehát akinek a szabálysértési felelõsségét a bíróság jogerõsen megállapítja, azzal szemben a katasztrófavédelem kártérítési igénnyel léphet fel és kérheti a vonulási költség megtérítését. Amennyiben az elkövetõ kiléte megállapítható, az illetékesek minden esetben intézkednek, azaz szabálysértési eljárást indítanak, melynek keretében akár 150 ezer forintig terjedõ pénzbírság is kiszabható. Az új szabályozás, amely néhány éve lépett életbe, a korábbihoz képest tehát lényegesen szigorúbb, hiszen a valótlan bejelentés mellett önmagában a segélyhívó számok „rendeltetéstõl eltérõ” tárcsázása is szabálysértésnek minõsülhet majd. Vagyis: elég, ha valaki úgy hívja e vona­lak valamelyikét, hogy bárki tény­leges segítségre szorulna. A büntetés egyébként emiatt is ötezertõl százötvenezer forintig terjedhet.

KÖZEL 300 TÉVES JELZÉS

2016-ban a Nyíregyházi Hivatásos Tûzoltó-parancsnokság illetékességi területén 278 téves jelzés volt, amelyet 135 esetben a beépített automatikus tûzjelzõk generáltak, itt csak azokban az esetekben vonultak a kollégáim, amikor a kapcsolattartót nem tudták elérni.

A segélyhívót kezelõk a kikérdezés során egyébként figyelnek arra is, a bejelentésnek van-e valóságtartalma, így amennyiben nincs, már ebben az esetben is drága árat fizethet a valótlan betelefonáló.

(Szerzõ: Bruszel Dóra)