Tudományos tanácskozást rendezett a tudomány ünnepén a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, a megyei önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottságának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakbizottsága. A napi téma az egészség és gazdaság volt.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke köszönettel vette, hogy a Magyar Tudomány Napja helyszínéül a Megyeházát választották a szervezők. Úgy véli, üzenet ez a megyei közvélemény felé, és bizonyosság, hogy a tudományos eredmények a lakosság érdekeit szolgálják.

Az idei ünnep tematikája szerint a Tudomány: út a világ megismeréséhez. Most is aktuális kutatási témákkal foglalkoztak a szakemberek. A plenáris előadásokon a fenntartható egészségügyről, oktatási kérdésekről, illetve a határ menti települések fejlesztési lehetőségeiről volt szó.

„A szakbizottságban három munkabizottság működik, az életmód és egészségtudományi interdiszciplináris, a gerontológia és a regionális gazdálkodástudományi munkabizottság. Mindhárom a saját munkaterületén működik. Van úgy, hogy együtt kutatunk, együtt népszerűsítjük a tudományt. Legutóbb a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életmódját, egészségmagatartását vizsgáltuk” – tájékoztatott Rusinné dr. habil. Fedor Anita, a MTA Debreceni Akadémiai Bizottság megyei szakbizottságának elnöke.

Sok esetben felkérésre indulnak a tudományos emberek. Az elméleti kutatás után jön a problématérkép és javaslatlista, ebből dolgoznak aztán a hétköznapi szakemberek.

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye tudományos kutatóit fogja össze a Debreceni Akadémiai Területi Bizottság. Az alelnök kiemelte Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakbizottságok kiváló munkáját.

„Épp a kollégákkal beszéltük, hogy ha válsághelyzetbe kerülünk, ez a két fontos alappillére marad az embernek, az egészség és a gazdaság. Az egészségügyi munkabizottságon keresztül olyan feladatokat oldanak meg, amelyek aztán a megye fejlődéséhez hozzájárulnak, mert a megye figyelembe vette ezeket a tudományos megállapításokat. A gerontológiai eredményeket, az időskorúak körében végzett eredményeket. A másik a regionális gazdasági bizottság, mely nemcsak a vállalatokkal, hanem a Magyar Nemzeti Bankkal is szoros kapcsolatot ápol, és amellett, hogy a megyei gazdasági fejlődéseken rajta tartja a kezét, és ajánlásokat tesz, határon túli kapcsolatai is jelentősek. A Sapientia Egyetemmel, Marosvásárhellyel és a Beregszászi Főiskolával” – mondta a MTA Debreceni Területi Bizottságának alelnöke, prof. dr. Komlósi István.

A közös konferenciák és közös kutatások összegyűjtik a tudományos eredményeket, melyek valóban a megye és a régió fejlődését szolgálják. Az öregkorral foglalkozó tudomány a gerontológia, mely a képzés szerves része az Egészségtudományi Karon. Igen jelentős ez, a mai elöregedő társadalomban.

„Akár egy ápolóról, akár más területről, szociális területről van szó, az idősekkel foglalkozás kiemelkedő szerepet tölt be. Az oktatáson túl nekünk az is feladatunk, hogy foglalkozzunk a kutatással is. Az elmúlt időszakban természetesen az került a középpontba, hogy a COVID hogyan érintette az idős korosztály tagjait. Aztán megindultunk egy új irányba is, mert foglalkozunk azzal, hogy az idős generáció tagjai hogyan gondolkodnak a saját egészségükről, milyen az egészségmagatartásuk, milyen viszonyuk van azokhoz a termékekhez, amit online lehet megvásárolni, és milyen viszonyuk van azokhoz a termékekhez, amelyek táplálékkiegészítők, étrend-kiegészítők, probiotikumok. Most legutóbb ezzel a kutatással foglalkoztunk” – nyilatkozta dr. habil. Móré Mariann, a DE Egészségtudományi Karának dékánja.

Az egészségműveltség javul az idősek körében – fogalmazta meg a kutatási eredményeket a Kar dékánja. A fenntartható egészségügyről beszélt a kisvárdai görögkatolikus kórház főigazgatója.

„A költségvetésünk nem változott, illetve a helyzetünk nem azért változott, mert a görögkatolikus egyház fenntartásában vagyunk, hanem a kórház földrajzi elhelyezkedéséből következően a szomszédunkban dúló háború erős kihatással volt ránk is. A kezdetektől kint voltunk és vagyunk a határon, illetve fogadunk menekülteket. A görögkatolikus egyház a fenntartóváltás során segíti a munkánkat. Jó az együttműködésünk, és ez folyamatosan megjelenik a napi gyógyító munkában” – fogalmazott Hegyi Henrik, a Szent Damján Görögkatolikus Kórház főigazgatója.

A Megyeházán rendezett tudományos ünnep a plenáris ülések után kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott életmód, egészség és gazdálkodás témájában.