Az alábbi cikkel folytatjuk a nyíregyháziak életminőségét vizsgáló, tíz év adatait feldolgozó kutatássorozat eredményeinek ismertetését. Ezúttal Jávorné dr. Erdei Renáta főiskolai docens, tanszékvezető témáját részletezzük. A 2018-ban zárult időszak tapasztalatai megerősítik a sorozat elején közreadott általános megállapítást, mely szerint jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe. (Megjelent a Nyíregyházi Napló március 22-ei számában.)

A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsősorban az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáljuk kutatásunk során, mivel ennek nemzetközi szinten is standardizált módszerei vannak. Az Európai Lakossági Egészségfelmérés egyes kérdésblokkjainak használatával adataink jól összevethetőek országos és nemzetközi szinten egyaránt. Az egyes kutatók számára nem mindig mérhető fel maradéktalanul egy adott vizsgálatba bevont személyek egészségi állapota, viszont bebizonyosodott az, ha maguk a megkérdezettek mutatják be, illetve minősítik egészségi státuszukat, pontosabb eredmények érhetőek el a kutatások során.

Önminősítéssel

A válaszadók képesek átlátni, megérteni saját egészségi állapotukat, ők ismerik egészségüket, ezért ez az eljárás alkalmas arra, hogy az egészségi állapotot holisztikus módon közelítse és mérje. Nyilvánvaló, hogy az ilyen vizsgálatok sok szubjektív elemet tartalmaznak, de megbízhatóságuk alátámasztott és előrejelző funkciójuk sok esetben pontosabb, mint az objektív méréseké. Az önminősített egészségi állapot egyfajta szubjektív értékelés, de szoros összefüggést mutat az objektív fizikai állapottal, így alkalmas arra, hogy folyamatosan figyeljük feltárása által a betegségfolyamatok alakulását.

Nyíregyháza „sziget” a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye halálozás tekintetében egyike Magyarország leghátrányosabb helyzetben lévő megyéinek. A mutatók az országos átlagnál szignifikánsan kedvezőtlenebbek, különösképpen a keringési rendszer betegségeinek vonatkozásában. A Nyíregyháza életminősége – Háztartáspanel-kutatás korábbi városi és járási eredményei azt tükrözik, hogy Nyíregyháza „szigetként” viselkedik, a megye és a járás lakosságához viszonyítva a nyíregyházi lakosok egészségi állapota kiemelkedően jobbnak mondható.

Kedvezőbb helyzet

Az önminősített egészségi állapot mérése 10 éve folyamatos. Ha összehasonlítjuk az egyes lekérdezések eredményeit, azt tapasztaljuk, hogy az egészségi állapotukat rossznak, nagyon rossznak ítélők aránya csökkenő, míg az egészségi állapotukat nagyon jónak ítélők aránya növekvő tendenciát mutat (1. ábra).

Míg 2008-ban a megkérdezettek 9,7%-a vallotta nagyon jónak egészségi állapotát, addig ez az arány 2018-ban 21,2%. Az eredmények azt mutatják, hogy a vélt egészségi állapotra legnagyobb befolyással egyéni szinten az iskolai végzettség és az életkor bír.

Arra a kérdésre, hogy szenved-e krónikus betegségben, a válaszadók 29,5 százaléka azt válaszolta, hogy igen, nincs krónikus betegsége 70,5 százaléknak. A legalább 6 hónapja tartó, vagy előreláthatólag legalább 6 hónapig fennálló kérdésnél szignifikáns különbség adódott a nemek között. A nők 39,3%-a jelölte meg a krónikus betegség meglétét, míg ez az arány a férfiaknál 17,7%. A városban a férfiak és nők átlagos betegségszáma nem különbözik, viszont azt tapasztaljuk, hogy a nők nagyobb eséllyel kivizsgáltatják magukat, adataink azt mutatják, hogy az orvos által igazolt betegségek aránya a nőknél szignifikánsan magasabb.

Fogászati ellátás

A fogászati ellátás igénybe vételének feltárása során mindkét nemnél az éves, vagy annál régebbi megjelenés volt a legnagyobb arányú (férfiak 50,0%, nők 49,7%). Viszont a nők közel kétszer nagyobb arányban jelölték az elmúlt hat hónapban történt fogászati kezelést (35,7% – 17,3%). A mintában erre a kérdésre válaszoló férfiak 3,7%-a; a nők 2,0%-a nyilatkozta azt, hogy soha nem járt fogorvosnál (2. ábra).

A háziorvos felkeresésében szintén lényeges a két nem közötti eltérés. A nők 81%-a az elmúlt évben legalább egyszer volt háziorvosánál, míg a férfiaknak csak 55,3%-a. Jelentősnek mondható azok száma, akik soha nem jártak háziorvosuknál: férfiak közül 9,9% – minden tizedik –, és a nők 3,1%-a (3. ábra).

Megvizsgáltuk a férfiak és nők orvoshoz fordulási szokásait és azt tapasztaltuk, hogy a két nem között szignifikáns különbség van az oki tényezőket tekintve. A férfiak 57%-a csak akkor fordul orvoshoz, ha nagy fájdalmai vannak, vagy ha valaki elviszi a szakemberhez. A nők körében majdnem háromszoros azoknak az aránya, akik egészségtudatosság okából, panasz nélkül, szűrés, ellenőrzés céljából is felkeresik orvosukat – 6,8%; 2,6% (4. ábra).

Az egészség-felelősség tekintetében nem mutatkozott különbség a két nem között, ahogy ez az 5. ábrán látható. A nyíregyházi lakosok többségében úgy érzik, hogy sokat tehetnek egészségükért, ugyanakkor sajnos még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy egyéni szinten ők semmit nem tehetnek egészségi állapotuk megőrzése, javítása érdekében.

Kétharmada nemdohányzó

A dohányzás tekintetében a férfiak és nők közel kétharmada nem dohányzik (61,7% és 69,2%). A férfiak és nők közötti szokásbeli eltérés azonban szignifikáns, a férfiakra jellemzőbb a napi rendszeresség (33,5%, nők 20,9%).

Kutatásunk és a háziorvosi jelentések alapján elmondható, hogy Nyíregyháza lakosságának egészségi állapotára leginkább olyan betegségek hatnak, amelyek előfordulási gyakorisága a megelőzés eszközeivel csökkenthető lenne, illetve kitolható lenne a megjelenés várható ideje. Nyíregyházán a háziorvosi jelentések alapján a leggyakrabban előforduló megbetegedés a magas vérnyomás, melynek megelőzése és szűrése, majd kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Egy adott közösség egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezőknek a feltérképezése, a problematikus területek feltárása elengedhetetlen az egészségi állapot pozitív irányú befolyásolásához szükséges beavatkozások tervezése kapcsán. A Nyíregyháza életminősége – Háztartáspanel-kutatás egyik fő célja éppen ez.

Az adatok azt mutatják, hogy megfigyelhető pozitív elmozdulás a lakosság egészségi állapotát és egészségmagatartását illetően, mégis sok teendő hárul még a szakemberekre annak érdekében, hogy az életmódtényezők befolyásolásával, az egészségfejlesztés eszközeivel, az elkerülhető halálokokat háttérbe szorítsák és növelni tudják a lakosság életminőségét és az egészségben eltöltött életévek számát városunkban is.

Kapcsolódó tartalmak:

• Jelentősen nőtt a nyíregyháziak életminőség-indexe

• Jövedelmek és jövedelmi viszonyok a tízéves kutatás tükrében Nyíregyházán

• Társas kapcsolatok Nyíregyházán 2008–2018 - Fontos a társas támogatottság