Reviczky Imre akkor és ott volt, amikor a legnehezebb volt embernek maradni. A posztumusz vezérőrnagy az első világháborúban részt vett az Isonzó és a Doberdó menti csatákban, az 1918-as összeomlás Kassán érte, és egy maroknyi különítménnyel próbálta megakadályozni a cseh megszállók előrenyomulását. 1939-ben Lengyelország német megszállása idején segítette a Magyarországra menekülő lengyelek ellátását. Amikor 18 ezer hontalan zsidót deportáltak Galíciába, Reviczky összeköttetéseit kihasználva mentette az embereket.

EGY IGAZ EMBER, A NÉPEK JÁMBORA

Reviczky Imre Nyíregyházán 1942 és 1943 között a Damjanich laktanya parancsnoka volt, 1946 és 1949 között pedig Nyíregyházán a Hadkiegészítő Parancsnokságot vezette. Az utókor egy igaz ember, a népek jámboraként említi. A vezérőrnagy születésének 119. évfordulója tiszteletére és a holokauszt 71. évfordulója alkalmából a Nyíri Honvéd Egyesület, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, illetve a 6. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda megemlékezést szervezett.

A HUMANIZMUS ÉS SEGÍTŐKÉSZSÉG SZIMBÓLUMA

A nyíregyházi megemlékezésen a humanizmus és segítőkészség szimbólumává vált Reviczky Imre életét és munkásságát Tóth Sándor nyugállományú ezredes méltatta.
Hithű katolikus ember volt, végezte a munkáját és megtette azt, az akkori közigazgatási rendszeren belül, amit meg lehetett tenni, emberi életeket mentett meg – mondta beszédében Tóth Sándor. – A szeretet parancsát érvényesítette, az emberi értékeket kikristályosító parancsokat tette magáévá, és ezáltal írta be a nevét Szabolcs megye, Szatmár megye, Nyíregyháza történetébe. Ma szerte a világon ismerik, tisztelik és becsülik.

A megemlékezés résztvevői Reviczky Imre emléke előtt Nyíregyházán, a volt Hadkiegészítő Parancsnokság épülete falán elhelyezett táblánál tisztelegtek, majd elhelyezték az emlékezés virágait.

F. A.