nyiregyhaza.hu
Okt 19, 2019
hirdetés
Benczúr Gyula születésének a 65. évfordulója alkalmából, 1909. október 17-én a szülővárosa emlékezetes programmal igyekezett felejthetetlenné tenni e napot az ünnepelt számára. (Megjelent a Nyíregyházi Napló október 18-ai számában.)
Benczúr Gyula fogadtatása meleg, ünneplése impozáns volt. Az előbbinek szemmel láthatólag örült, az utóbbitól mindenképp menekülni igyekezett.
A feleségével és a fiával együtt először az evangélikus templomot tekintették meg. Benczúr véleményezte a templom felújítási terveit (orgona, oltár, festés) és ezzel kapcsolatban tanácsokat is adott az egyházközség vezetésének. Látogatást tettek még a főgimnáziumban és a vármegyei kórházban is. A hivatalos programsorozat a Nemzeti Szalon XXXIX. vidéki kiállításának a megnyitásával vette kezdetét. Az ünnepi eseményt megtisztelték jelenlétükkel többek között Róna József és Zala György szobrászművészek, illetve Kézdi-Kovács László festőművész. A kiállítást a Bessenyei Kör a Nemzeti Szalon neves művészeinek a részvételével rendezte a vármegyeháza nagytermében.
Délben, a mester szülőházában, amely abban az időben már Kiskorona néven vendéglőként üzemelt, díszebédet tartottak az ünnepelt és családja, valamint gróf Vay Gábor főispán, Májerszky Béla polgármester, Popini Albert és a művészek társaságában. A nap fénypontjaként Bogár Lajos főjegyző vezetésével a városi tisztikar küldöttsége átadta azt az oklevelet Benczúr Gyulának, amellyel őt a város díszpolgárává fogadta. Az indoklás szerint Benczúr:
... a festőművészet terén világhírű és örökbecsű művészi alkotásaival nemcsak magának, hanem hazájának és szülővárosának is elévülhetetlen dicsőséget szerzett.
Az oklevél átadását követően, délután 3 órakor emléktáblát lepleztek le a szülőház épületén. A míves táblát Kozák István, az Evangélikus Főgimnázium rajztanára tervezte. Az ünnepi beszédet Geduly Henrik, a Bessenyei Kör alelnöke mondta. Ezt követően Bessenyei szobrához zarándokolt az ünneplő közönség, míg a nap zárásaként hangversenyt rendeztek, amelynek kezdetén Vietórisz József elszavalta az ünnepelt tiszteletére írt alkalmi ódáját.
Ilyés Gábor helytörténész
